Skip to main content
EU Aquaculture

Litvánia

Background information

Litvánia térképe

A tenyésztett fajok típusa

Közönséges ponty (Cyprinus carpio), szivárványos pisztráng (Oncorhynchus mykiss), észak-afrikai harcsa (Clarias gariepinus), európai angolna (Anguilla anguilla), északi-sarkvidéki kar (Salvelinus alpinus), egyéb.  

Forrás: 2022, EUMOFA; 2022., HTMGB; 2021, Mezőgazdasági Adatközpont, ADC

Az ágazat mérete (termelés és fogyasztás)

Termelés 4559 Tn; 20.988 ezer EUR (2022, ADC)
Halászati és akvakultúra-termékek fogyasztása 18,0 kg/fő (2022, ADC)
A fogyasztás változása 1%

Forrás: 2022, ADC

Tendenciák (múltbeli és jövőbeli)

A litván akvakultúra jelenlegi tendenciái a RAS akvakultúra-rendszerek fejlesztéséhez kapcsolódnak, amelyek célja a nagyobb értékű fajok előállítása és a termelési kínálat növelése. Az akvakultúra-termelés értékének második fontos mozgatórugója a gazdálkodás és a feldolgozás közötti vertikális integráció fokozása. 2022-ben a végső fogyasztásra szánt teljes termelés mintegy 31%-át értékesítették feldolgozott formában. 

Forrás: Eurofish; 2022, ADC

Az akvakultúra hatása az ország gazdaságára, élelmiszerpiacára és munkaerőpiacára

  • A leggyakrabban tenyésztett faj a ponty, amely a teljes termelési érték mintegy 56%-át teszi ki. Ami a termelési értéket illeti, a ponty után a legfontosabb faj az észak-afrikai cathal, a tokhal és az európai angolna.
  • A teljes akvakultúra-termelés 2 022,86%-át a hazai piacon értékesítették. A litván akvakultúra-termelés fő exportpiaca Lengyelország és Lettország volt, amelyek a teljes export 70%-át, illetve 23%-át teszik ki.
  • A litván feldolgozóipar gazdasági mérete és foglalkoztatási rátája miatt fontos.

Forrás: Eurofish; 2022, ADC

Kihívások és lehetőségek

Kihívások
  • Az akvakultúra-ágazat célja az energiahatékonyság és a megújuló energia felhasználásának növelése a tavakban és a RAS akvakultúrában, valamint a visszakeringető akvakultúra-rendszerek általános használatának ösztönzése.
  • Szintén prioritást élvez egy szélesebb fajtafajta tenyésztése, amely új piacokat nyithat meg és magasabb árakat képes elérni, miközben megőrzi a hagyományos extenzív akvakultúrát és az ökológiai termelést. 
Lehetőségek
  • A tói akvakultúra fejlődése a kiaknázatlan termelési potenciál kiaknázásához és a termelésnek az értékes fajok termelésének növelése révén történő diverzifikálásához kapcsolódik.
  • A friss hal és az abból készült termékek befogadó belső piaca.
  • Az ökológiai vagy jobb minőségű élelmiszerek iránti kereslet növekedése a fogyasztók változó étkezési szokásaival összefüggésben.
  • Az ország vízkészletei viszonylag magasak.
  • Kedvező természeti feltételek (beleértve a tiszta felszín alatti vizeket) és mérnöki infrastruktúra a RAS fejlesztéséhez.
  • Az ellátási láncok lerövidítése.
  • Egyre nagyobb hangsúly helyeződik az akvakultúra-ágazat fejlesztésére mind az uniós, mind a litván halászati politikában, összhangban az európai zöld megállapodással és „a termelőtől a fogyasztóig” szakpolitikai iránymutatásokkal.
  • Tudományos és technológiai fejlődés az akvakultúrában meglévő és új bioalapú termékek előállításának javítása érdekében.
  • Az akvakultúra innovációja terén szerzett nemzetközi tapasztalatokra építve.
  • Hálózatépítés a politikai döntéshozók, a termelők, a tanácsadók, a kutatók és a fogyasztók között.
  • Olyan ökoszisztéma-szolgáltatások, mint a vonzó tájak, a gazdag biológiai sokféleség, az egészséges élőhelyek, a növekvő kereslet és a fogyasztók hajlandósága e szolgáltatások kifizetésére.
  • A helyi turizmus és szabadidős szolgáltatások iránti növekvő kereslet, amely vonzó akvakultúra-tókörnyezet a szabadidős tevékenységek számára.
  • Kiaknázatlan energiahatékonysági potenciál, a megújuló energiaforrások fejlesztése.
  • Új halfajok tenyésztési lehetőségei az éghajlatváltozás összefüggésében.

Forrás: Eurofish és MNSPA

Foglalkoztatás és a vállalkozások száma

2022-ben 431 alkalmazott

Forrás: 2022, ADC

Multi-annual National Strategic Plans for the development of sustainable Aquaculture

Applicable Procedures

  • A Környezetvédelmi Hivatal által kiadott, vadon élő állatok fogságban tartására vonatkozó engedély
  • Az Állami Élelmiszerügyi és Állategészségügyi Szolgálat (SFVS) által kiadott állat-egészségügyi engedélyszám
  • A Környezetvédelmi Hivatal által kiadott vízkivételi engedély és szennyvízkezelési és -kibocsátási engedély
  • Adott esetben környezeti hatásvizsgálat (KHV) 

(Forrás: MNSPA)

Relevant Websites

Contact Details

Uploads

Summary in English of the "Published National Strategic Plan on Aquaculture" for Lithuania