Földközi-tengeri akvakultúra a változó éghajlatban: A három tenyésztett halfaj patogénekre és betegségekre gyakorolt hőmérsékleti hatásai

Az éghajlatváltozás várhatóan világszerte drasztikus hatással lesz az akvakultúrára. Az akvakultúra-termelés növelésére és diverzifikálására irányuló menetrenddel párhuzamosan a hőmérséklet-emelkedés fokozatosan jelentős hatással lesz a haltenyésztésre, ami a halak jólétével kapcsolatos számos kérdéshez kapcsolódik. A hőmérséklet hatással van mind a halak, mind a kórokozók fiziológiájára, és az akvakultúra-rendszereken belüli járványkitörések jelentős növekedéséhez vezethet, ami súlyos pénzügyi hatásokkal jár. A jövőbeli hőmérsékleti rendszerek jelentős változását prognosztizálják a Földközi-tengeren. Ezért arra törekszünk, hogy áttekintsük és megvitassuk a földközi-tengeri uszonyoshal-akvakultúra éghajlatváltozásával összefüggő járványkitörésekkel kapcsolatos meglévő ismereteket. A cél a hőmérsékletnek mind a halak, mind a kórokozók fiziológiájára gyakorolt hatásainak leírása, továbbá a Földközi-tengeren tenyésztett három fő halfaj, nevezetesen az aranydurbincs (Sparus aurata), a farkassügér (Dicentrarchus labrax) és a meagre (Argyrosomus regius) főbb betegségeinek felsorolása és megvitatása. Törekedni fogunk arra, hogy az egyes betegségek patológiáját egy meghatározott hőmérsékleti tartományhoz kössük, miközben megvitatjuk a Földközi-tengerre vonatkozóan rendelkezésre álló éghajlatváltozási tendenciákkal összefüggő lehetséges jövőbeli járványveszélyeket.