Haltenyésztés
A haltenyésztés az akvakultúra egy olyan típusa, amely a halak ellenőrzött vízi tartási helyen, például tavakban, tavakban, tározókban vagy hálótollakban történő növekedésével foglalkozik a tengerben. Ezek lehetnek teljesen zárt rendszerek, az úgynevezett „integrált újrafeldolgozási rendszerek”; félig zárt rendszerek, a továbbiakban: átfolyásos/pályarendszerek; vagy nyitott rendszerek, más néven „ketrecrendszerek”. Az EU-ban a leggyakrabban tenyésztett halfajok a farkassügér, az aranydurbincs, az atlanti lazac, a közönséges ponty és a szivárványos pisztráng.
Kagylók (puhatestűek és rákfélék) és más gerinctelenek tenyésztése
A kagylótenyésztés vízi gerinctelen állatok tenyésztése és begyűjtése, beleértve a puhatestűeket, például a kagylókat, az osztrigákat és a kagylókat, valamint a rákféléket, például a garnélarákokat. Az ilyen típusú akvakultúra esetében különböző gazdálkodási technikák léteznek, a tenyésztett fajoktól és a gazdaság földrajzi elhelyezkedésétől függően. A mészhéjú állatok közvetlenül a tengerparton termeszthetők, védőhálóba helyezhetők vagy a víz alján növesztenek zsákokat, vagy horogsorokon vagy tutajokból szuszpendálhatók az üledék felett. Az uniós kagylótenyésztési létesítményekben termesztett fő fajok a földközi-tengeri kagyló, a kékkagyló, a csendes-óceáni osztriga, a vénuszkagyló, a nei tengeri kagyló, a vénuszkagyló és a grooved szőnyegkagyló.
Az egyéb gerinctelenek tenyésztése többek között tengeri sütőkre vagy tengeri uborkákra vonatkozik.
További információk az AAM által kifejlesztett infografikán találhatók.
Algatermesztés
Az algatenyésztés az akvakultúra egyik formája, amely az algafajok – többek között a makroalgák, a mikroalgák és a cianobaktériumok, például a spirulina – tenyésztésére összpontosít. A tengeri moszatként ismert makroalgákat part menti/tengeri tengervizeken vagy zárt szárazföldi rendszerekben termesztik. A tengeri moszatok kulcsfontosságú szervezetek az integrált multitrofikus akvakultúra-rendszerekben. Mikroalgákat/cianobaktériumokat fotobioreaktorokban, futópályás tavakban vagy fermentálókban termesztenek.
A biokémiai vegyületek és tulajdonságok miatt az algák értékes óceáni anyagokká válnak olyan kereskedelmi alkalmazások számára, mint az emberi élelmiszerek, az állati/haltakarmányok és takarmány-adalékanyagok, a gyógyszerek, a gyógyszerek, a tápláléktani anyagok, a műtrágyák, a növényi biostimulánsok, a biocsomagolás, a kozmetikumok vagy a bioüzemanyagok. Európában marginális a megművelt mennyiség, ahol az EU-ban betakarított 85 000 tonna alga mindössze 1%-a származik algakultúrából, a fennmaradó rész pedig vadon élő állományokból származik. Az Európai Bizottság célja az európai algapotenciál felszabadítása például a 2022. november 15-én elfogadott uniós algákra vonatkozó kezdeményezés végrehajtásával és az algák érdekelt feleinek európai fórumának létrehozásával.
További információk az AAM által kifejlesztett infografikán találhatók.
Ökológiai akvakultúra
Az ökológiai akvakultúra a halak és más vízi fajok tenyésztésére szolgáló gazdálkodási rendszer, amely az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek jelöléséről szóló uniós rendeletben ((EU) 2018/848 rendelet) meghatározott ökológiai elveken alapul. Az ökológiai elvek közé tartozik többek között az energia és a természeti erőforrások felelősségteljes felhasználása, a külső inputanyagok felhasználásának korlátozása, a fajspecifikus szükségleteket tiszteletben tartó magas szintű állatjólét, valamint a vízi környezet folyamatos egészsége és a környező vízi és szárazföldi ökoszisztémák minősége.
Az uniós ökológiai akvakultúra fejlődését befolyásoló kérdésekről szóló munkadokumentum (2023. augusztus) itt érhető el: honlap.
További információk a Bizottság honlapján találhatók:
Valamint az AAM által kifejlesztett infografika.
Az Európai Bizottság, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, a Régiók Európai Bizottsága, a COPA-COGECA és az IFOAM Organics Europe évente uniós ökológiai díjakat szervez. Ezek a díjak az EU legjobb és leginnovatívabb ökológiai ágazatait jutalmazzák, amelyek hozzájárulnak a mezőgazdaság és az akvakultúra környezetre és éghajlatra gyakorolt hatásának csökkentéséhez. A különböző kategóriákról és díjakról, valamint a jelentkezés módjáról további információk találhatók az Uniós Ökológiai Díjak oldalán.
A pályázatokat 2025. február 11-től április 27-ig lehet online benyújtani.