Haltenyésztés
A haltenyésztés az akvakultúra egy olyan típusa, amely a halak ellenőrzött vízi tartási helyen, például tavakban, tavakban, tározókban vagy hálótollakban történő növekedésével foglalkozik a tengerben. Ezek lehetnek teljesen zárt rendszerek, az úgynevezett „integrált újrafeldolgozási rendszerek”; félig zárt rendszerek, a továbbiakban: átfolyásos/pályarendszerek; vagy nyitott rendszerek, más néven „ketrecrendszerek”. Az EU-ban a leggyakrabban tenyésztett halfajok a farkassügér, az aranydurbincs, az atlanti lazac, a közönséges ponty és a szivárványos pisztráng.
Kagylók (puhatestűek és rákfélék) és más gerinctelenek tenyésztése
Akagylótenyésztés vízi gerinctelen állatok tenyésztése és begyűjtése, beleértve a puhatestűeket, például a kagylókat, az osztrigákat és a kagylókat, valamint a rákféléket, például a garnélarákokat. Az ilyen típusú akvakultúra esetében különböző gazdálkodási technikák léteznek, a tenyésztett fajoktól és a gazdaság földrajzi elhelyezkedésétől függően. A mészhéjú állatok közvetlenül a tengerparton termeszthetők, védőhálóba helyezhetők vagy a víz alján növesztenek zsákokat, vagy horogsorokon vagy tutajokból szuszpendálhatók az üledék felett. Az uniós kagylótenyésztési létesítményekben termesztett fő fajok a földközi-tengeri kagyló, a kékkagyló, a csendes-óceáni osztriga, a vénuszkagyló, a nei tengeri kagyló, a vénuszkagyló és a grooved szőnyegkagyló.
Az egyéb gerinctelenek tenyésztése többek között tengeri sütőkre vagy tengeri uborkákra vonatkozik.
További információk találhatók az AAM által kidolgozott, „Amészhéjú állatok akvakultúrája az EU-ban” címűinfografikáról.
Algatermesztés
Az algatenyésztés az akvakultúra egyik formája, amely az algafajok – többek között a makroalgák, a mikroalgák és a cianobaktériumok, például a spirulina – tenyésztésére összpontosít. A tengeri moszatként ismert makroalgákat part menti/tengeri tengervizeken vagy zárt szárazföldi rendszerekben termesztik. A tengeri moszatok kulcsfontosságú szervezetek az integrált multitrofikus akvakultúra-rendszerekben. Mikroalgákat/cianobaktériumokat fotobioreaktorokban, futópályás tavakban vagy fermentálókban termesztenek. A biokémiai vegyületek és tulajdonságok miatt az algák értékes óceáni anyagokká válnak olyan kereskedelmi alkalmazások számára, mint az emberi élelmiszerek, az állati/haltakarmányok és takarmány-adalékanyagok, a gyógyszerek, a gyógyszerek, a tápláléktani anyagok, a műtrágyák, a növényi biostimulánsok, a biocsomagolás, a kozmetikumok vagy a bioüzemanyagok. Európában marginális a megművelt mennyiség, ahol az EU-ban betakarított 85 000 tonna alga mindössze 1%-a származik algakultúrából, a fennmaradó rész pedig vadon élő állományokból származik. Az Európai Bizottság célja az európai algapotenciál felszabadítása például a 2022. november 15-én elfogadott uniós algákra vonatkozó kezdeményezés végrehajtásával és az algák érdekelt feleinek európai fórumának létrehozásával.
További információk találhatók az AAM „azuniós algaágazat”által kidolgozott infografikáról.
Ökológiai akvakultúra
Az ökológiai akvakultúra a halak és más vízi fajok tenyésztésére szolgáló gazdálkodási rendszer, amely az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek jelöléséről szóló uniós rendeletben ((EU) 2018/848 rendelet) meghatározott ökológiai elveken alapul. Az ökológiai elvek közé tartozik többek között az energia és a természeti erőforrások felelősségteljes felhasználása, a külső inputanyagok felhasználásának korlátozása, a fajspecifikus szükségleteket tiszteletben tartó magas szintű állatjólét, valamint a vízi környezet folyamatos egészsége és a környező vízi és szárazföldi ökoszisztémák minősége.
Az uniós ökológiai akvakultúra fejlődését befolyásoló kérdésekről szóló munkadokumentum (2023. augusztus) itt érhető el: honlap.
További információk a Bizottság biogazdálkodásról szóló honlapján (europa.eu), valamint az AAM „Organic Aquaculture in the EU” (Ökvakvakultúra az EU-ban) által kidolgozott infografikán találhatók.
Az Európai Bizottság, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, a Régiók Európai Bizottsága, a COPA-COGECA és az IFOAM Organics Europe évente uniós ökológiai díjakat szervez. Ezek a díjak az EU legjobb és leginnovatívabb ökológiai ágazatait jutalmazzák, amelyek hozzájárulnak a mezőgazdaság és az akvakultúra környezetre és éghajlatra gyakorolt hatásának csökkentéséhez. A különböző kategóriákról és díjakról, valamint a jelentkezés módjáról további információk találhatók az Uniós Ökológiai Díjak oldalán.