Uniós akvakultúra
Uniós akvakultúra
Az Európai Unió közös halászati politikája (KHP) az akvakultúra fogalmát a következőképpen határozza meg: „vízi szervezetek olyan tenyésztése vagy tenyésztése, amely olyan technikákat alkalmaz, amelyek célja a szóban forgó szervezetek termelésének a környezet természetes kapacitásán túli növelése, amennyiben az élőlények a tenyésztési és tenyésztési szakaszban, a betakarításig bezárólag egy természetes vagy jogi személy tulajdonában maradnak”.
Az akvakultúra a világ egyik leggyorsabban növekvő élelmiszer-termelő ágazata, és egyre fontosabb szerepet játszik a globális élelmiszer-ellátásban és a gazdasági növekedésben.
Európában az akvakultúra létfontosságú szerepet játszik a part menti és folyami területek társadalmi-gazdasági fejlődésében, valamint a tengeri folyók és a halászati kultúra megőrzésében. 2020-ban az uniós akvakultúra-ágazat értékesítési volumene 1,2 millió tonna volt, forgalmi értéke pedig 3,9 milliárd EUR volt, és közvetlenül mintegy 57 ezer embert foglalkoztatott mintegy 14 ezer vállalkozásnál. Ezek elsősorban mikro- és kisvállalkozások, és általában családi tulajdonban vannak (HTMGB 24–14).
Az uniós akvakultúra-politika jogalapja a 2013. évi közös halászati politika, amelynek célja, hogy támogassa az uniós akvakultúra-ágazat növekedését, ugyanakkor biztosítsa annak gazdasági, környezeti és társadalmi fenntarthatóságát annak érdekében, hogy egészséges élelmiszerforrást biztosítson az uniós polgárok számára, és hozzájáruljon az élelmezésbiztonsághoz. Konkrétan a „Fenntartható akvakultúra előmozdítása” című 34. cikk nyílt koordinációs módszert hoz létre a tagállamok között a fenntarthatóbb és versenyképesebb uniós akvakultúrára vonatkozó (első alkalommal 2013-ban elfogadott és 2021-ben felülvizsgált) bizottsági stratégiai iránymutatások alapján.
Ezek az iránymutatások az uniós akvakultúra-politika stratégiai koordinációjának központi pillérét képezik, és egy versenyképes és reziliens uniós akvakultúra-ágazat kiépítésére törekednek; részt vesz a zöld átállásban; biztosítja a társadalmi elfogadottságot és a fogyasztók tájékoztatását; növeli a tudást és az innovációt. Ezek alapján a tagállamok felkérést kaptak arra, hogy vizsgálják felül az akvakultúrára vonatkozó többéves nemzeti stratégiai tervüket, amelyben meg kell határozniuk a fenntartható akvakultúra területükön történő előmozdítására és fejlesztésére vonatkozó terveiket, célkitűzéseiket és megfelelő intézkedéseiket. A közzétett NNSP-k angol nyelvű összefoglalóval együtt az AAM honlapján található „ Országinformációk” részben találhatók.
A stratégiai iránymutatások és a többéves nemzeti stratégiai tervek végrehajtását a 2021-től 2027-ig tartó Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHAA) által rendelkezésre bocsátott finanszírozás támogatja. Más uniós finanszírozási programok, például a Horizont Európa vagy a BlueInvest II is finanszíroznak akvakultúrával kapcsolatos kutatásokat és projekteket.
Tudjon meg többet az uniós akvakultúra-ágazatról az alábbi linkeken:
- A Bizottság Tengerügyi és Halászati Főigazgatósága (DG MARE)
- Halászati Tudományos, Műszaki és Gazdasági Bizottság (HTMGB) – Az uniós akvakultúra-ágazat – 2024. évi gazdasági jelentés (HTMGB 24–14)
Uniós akvakultúra-támogatási mechanizmus
Uniós akvakultúra-támogatási mechanizmus
Az uniós akvakultúra-támogatási mechanizmus (AAM) célja, hogy logisztikai, adminisztratív és technikai segítségnyújtás, valamint az EU fenntartható akvakultúrájával kapcsolatos ismeretek és gyakorlatok egyablakos ügyintézési pontja révén támogassa a tagállamokat, az akvakultúra-ágazatot és más érdekelt feleket a fenntarthatóbb és versenyképesebb uniós akvakultúrára vonatkozó stratégiai iránymutatások végrehajtásában.
A támogatási mechanizmus az Európai Éghajlat-politikai, Környezetvédelmi és Infrastrukturális Végrehajtó Ügynökség (CINEA) és a Tengerügyi és Halászati Főigazgatóság által közösen kezelt szolgáltatási szerződés része. A konzorciumot az NTT DATA, aPoseidon, aSCOPE – Netcompany, az Európai Akvakultúra-társadalom (EAS) és az Európai Akvakultúratechnológiai és Innovációs Platform (EATIP) koordinálja. A szolgáltatási szerződés 2024 júliusában kezdődött és 2026 júniusáig tart.
Célok
Az AAM logisztikai, technikai és adminisztratív támogatást nyújt az Európai Bizottságnak és az uniós tagállamoknak az új stratégiai iránymutatások végrehajtásához.
Konkrétan számos célkitűzés alapvető fontosságú ahhoz, hogy az EU AAM elérje végső célját:
- A fenntartható akvakultúrával kapcsolatos ismeretek és bevált gyakorlatok összegyűjtése és megosztása, a releváns események népszerűsítése, hírek és egyéb információk terjesztése az EU-ban.
- Technikai szakértelem biztosítása a fenntartható akvakultúrával kapcsolatban az Európai Bizottság abban való támogatása révén, hogy útmutató dokumentumokat és háttérdokumentumokat dolgozzon ki az akvakultúra-politika különböző aspektusairól
- Képzési és e-tanulási eszközök kidolgozása ezekhez az iránymutatásokhoz és háttérdokumentumokhoz
- Válasz a tagállamok és az érdekelt felek által a kidolgozott iránymutatásokat tartalmazó dokumentumokkal kapcsolatban feltett kérdésekre
- Az uniós tagállamoknak, az akvakultúra-ágazatnak és más érdekelt feleknek szóló rendezvények, munkaértekezletek, konferenciák, képzések és technikai találkozók szervezése az akvakultúrára vonatkozó uniós stratégiai iránymutatások végrehajtásának támogatása érdekében.
Kapcsolódó hivatkozások
Uniós állatjóléti referenciaközpontok jönnek létre (a hatósági ellenőrzésekről szóló, 2017 márciusában elfogadott rendelet értelmében, amely a teljes agrár-élelmiszeripari lánc mentén harmonizálja a hatósági ellenőrzésekre vonatkozó uniós szabályokat) azzal a céllal, hogy segítsék az uniós tagállamokat a gazdaságokra, a szállításra, valamint a vágásra vagy leölésre vonatkozó állatjóléti szabályok hatósági ellenőrzéseiben.
A 2024 januárjában elindított, a vízi állatok jólétével foglalkozó európai uniós referenciaközpontot (EURCAW -Aqua) az (EU) 2017/625 európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban hozták létre, és tudományos és műszaki tanulmányok készítésével, valamint képzések végzésével, valamint a műszaki innovációkkal kapcsolatos kutatási eredmények és információk terjesztésével támogatni fogja az Európai Bizottság és a tagállamok tevékenységeit, elsősorban a halak, a lábasfejűek és a lábasfejűek jólétére összpontosítva.
Elsőbbséget élveznek az európai akvakultúra szempontjából gazdasági jelentőséggel bíró tenyésztett vízi fajok. Az EURCAW-Aqua felépítésének célja, hogy kezelje a vízi szervezetek jólétének értékelésével kapcsolatos fő kihívásokat, nevezetesen a tenyésztett fajok nagy számát, a gazdálkodási rendszerek sokféleségét és a különböző vízi környezeteket.
Az EURCAW-Aqua elvégzi és elősegíti a víziállatok jólétének alulfejlett területén végzett kutatásokat, és részt vesz a nyilvánosság tájékoztatásában és tudatosításában.
Az EURCAW-Aqua munkája támogatni fogja a fenntartható európai akvakultúra-ágazatra vonatkozó stratégiai iránymutatásokban foglalt víziállat -jólléti célkitűzéseket.
Az Európai Állategészségügyi és Állatjóléti Partnerség (EUP AHW) az Európai Bizottság kezdeményezésére létrehozott, társfinanszírozott európai kutatási és innovációs partnerség, amelynek célja az állatok – köztük a víziállatok – fertőző betegségeinek kezelése és az állatjólét előmozdítása.
A 2024-ben elindított partnerség hét év alatt várhatóan 360 millió EUR-t fektet be a kutatás fellendítése és az összes szereplő közötti együttműködés megkönnyítése érdekében.
A partnerség célja az ágazatközi együttműködés fokozása, valamint – az „Egy az egészség és az egységes jólét” megközelítés révén – társadalmi hatás elérése.
Az EUP AHW célkitűzései összhangban vannak az európai zöld megállapodással és az ahhoz kapcsolódó, a méltányos, egészséges és környezetbarát élelmiszerrendszerre irányuló, „a termelőtől a fogyasztóig” stratégiával.
Az uniós halászati és akvakultúra-ágazat energetikai átállási partnersége (ETP) egy együttműködési platform, amelynek célja, hogy felgyorsítsa az energetikai átállást az európai halászati és akvakultúra-ágazatban.
Az Európai Bizottság által 2023-ban elindított ETP a technikai, pénzügyi és szabályozási akadályokkal foglalkozik azáltal, hogy összehozza az érdekelt feleket, hogy gyakorlati, megvalósítható megoldásokat hozzanak létre.
A partnerségben az akvakultúra- és a halászati ágazat érdekelt felei is részt vehetnek. A partnerség célja, hogy tematikus párbeszédek és munkaértekezletek révén a résztvevők olyan kulcsfontosságú területekkel foglalkozzanak, mint az innováció, a technológia, a készségek és a finanszírozás.
Az e tevékenységekből származó eredmények hozzá fognak járulni egy olyan (önkéntes) ütemterv kidolgozásához, amely konkrét intézkedések mellett mérhető rövid, közép- és hosszú távú mérföldköveket tartalmaz azzal a céllal, hogy az ágazatot a klímasemlegesség 2050-ig történő elérése felé irányítsa.
Az ETP központként szolgál az ismeretek megosztásához, a bevált gyakorlatok bemutatásához és az energetikai átállást támogató innovatív projektek kiemeléséhez.
Emellett az ETP egy ETP támogató csoportot is működtet, amelyben az ETP érdekelt felei együttműködhetnek a kihívások megvitatása, a stratégiai megközelítések feltárása és az ágazat jövőjének alakítása érdekében.