A kagylótenyésztő gazdaságok tengeri területrendezési tervekben való kezelésére vonatkozó közös módszertani megközelítés

A balti-tengeri kagylógazdaság létrehozásával és működtetésével foglalkozni kell a tengeri területrendezési folyamat során, amely tudományos ismereteken, jogszabályokon és a kagylótenyésztésben rejlő üzleti lehetőségekre vonatkozó ismereteken alapul. Mivel a balti kék növekedés (BBG) projektje a kékkagyló-tenyésztésre irányult, a módszertan középpontjában a kagylótenyésztés áll. A javasolt megközelítés azonban a tengeri akvakultúra más típusaira is alkalmazható lehet. [...]
A balti-tengeri kék növekedés (BBG) projekt fókuszgazdaságai során szerzett tapasztalatok alapján, valamint a kagylótenyésztőkkel és a tengeri területrendezéssel foglalkozó szakemberekkel folytatott intenzív kommunikáció révén ez a javaslat a tengeri területrendezés szempontjából a balti-tengeri térségben folytatott tengeri akvakultúra további fejlesztése szempontjából fontos kérdésekkel foglalkozik: optimális környezeti feltételek a kagylók növekedéséhez, a nemzeti és regionális akvakultúra-fejlesztési tervek, jogi szabályozások és hivatalos eljárások szerepe és hasznosítása, az ágazatot képviselő szövetségek szerepe és hatásköre, az egyéb tengeri felhasználással való lehetséges konfliktusok, valamint ezek minimalizálásának/mérséklésének módjai.
Feltételezve, hogy létrejön és működőképes lesz a balti-tengeri kékkagyló-tenyésztő gazdaságok ökoszisztéma-támogatási rendszere, amint azt a „Balti kék növekedés” projekt javasolja, a kagylótenyésztést fontos üzleti tevékenységnek kell tekinteni, amellyel a tengeri területrendezési folyamat során foglalkozni kell. Egyes esetekben a kagylótenyésztés konfliktusba kerül más tengeri felhasználásokkal. Ezért fontos, hogy a tengeri területrendezési folyamatban részt vevő országok között egyértelmű és lehetőség szerint egységes tervezési módszertan álljon rendelkezésre.