A tenyésztett fajok típusa

A fő fajok a szivárványos pisztráng (Oncorhynchus mykiss), a közönséges ponty (Cyprinus carpio), a nagyfejű ponty (Hypophthalmichthys nobilis), a Grass ponty (Ctenopharyngodon idella), a mediterrán kagyló (Mytilus galloprovincialis).

^{Forrás: 2023, EUMOFA; 2022., HTMGB}

^{Forrás: 2023, EUMOFA}

Az akvakultúra hatása az ország gazdaságára, élelmiszerpiacára és munkaerőpiacára

• 2019-ben a nyilvántartásba vett gazdaságok száma 754 volt: a melegvíz-termelő gazdaságok legnagyobb száma 535 volt (az összes gazdaság 72%-a), 78 hidegvíz (10%) és 104 (14%) vegyes. A feketekagyló-gyűjtők aránya 29, azaz 4%.
• A 2014–2018-as időszak egyes éveiben az alágazat összes vállalkozásának több mint 95%-a a mikrovállalkozások 9 alkalmazotti csoportjához tartozik. A fennmaradó 10–16 vállalkozás kis méretű, kivéve egy olyan vállalkozást, amely 2018-ban a középvállalkozások kategóriájába került.
• Az akvakultúra-alágazat teljes éves bevételének alakulása a 2014–2018-as időszakban emelkedő tendenciát mutatott: 2018-ban 64,9 millió BGN-t, azaz 2014 óta az eredeti 29,2 millió BGN-t 2,2 millió BGN-t tett ki.
• A területi alágazat gyakorlatilag az ország valamennyi területén termel bevételt.
• A Nemzeti Statisztikai Hivatal (NSI) adatai szerint a 03.2. alágazatban (Halok és egyéb vízi szervezetek termelése és tenyésztése) teljes munkaidős egyenértékben kifejezett alkalmazottak száma a 2014. évi 662-ről 2018-ban 866-ra nőtt.
• Az édesvízi akvakultúrában a vállalkozásonkénti átlagos éves jövedelem megismétli az akvakultúra-alágazat jövedelmének folyamatos növekedését, míg a fekete tengeri kagyló termesztése esetében a jövedelem egyenetlen.
• A sósvízi akvakultúra alágazat a 2014–2018-as időszak öt évéből háromban jelentősen csökkent. Az édesvízi akvakultúra alágazat az időszak öt évéből háromban nyereséges volt. Az időszak végén (2018) megindult a nyereség megtérülése.
• Az akvakultúra-termelés egy kilogrammjára vetített jövedelem 2014-ben 2,61 BGN-ről (bolgár valuta) 2018-ban 3,97 BGN/kg-ra nőtt. Az akvakultúra kilogrammonkénti hozama az egész időszakban minimális marad. Az alágazat bevételeinek növekedése főként az akvakultúra-termelési volumen növekedésének, kisebb mértékben pedig az értékesítési árak emelkedésének tudható be.
• Az Akvakultúra alágazatban az egy alkalmazottra jutó éves jövedelem a 2014. évi 44,1 BGN-ről 2018-ban 74,9 BGN-re nőtt, ami a munkatermelékenység növekedésének közvetett mutatója. Magasabbak az édesvízi akvakultúrában, ahol a munkatermelékenység is magasabb.
• A halak, egyéb vízi szervezetek és halászati termékek bulgáriai piaca az (al)ágazatok fejlődéséhez kapcsolódik: Ipari halászat, akvakultúra, halak és egyéb vízi termékek feldolgozása, halak és egyéb vízi termékek kereskedelme. A kínálat a saját fogásokból, az akvakultúra és az import saját termeléséből, valamint a belföldi fogyasztásból és exportból származó keresletből származik. A piac pénzügyi szempontból mért egyenlege (millió BGN) az export jelentős növekedését mutatja. Az import párhuzamos alakulása azt jelzi, hogy a növekedés főként az importált nyersanyagokat előállító feldolgozóiparnak tudható be.
• Fogyasztás esetén a halak és halászati termékek fogyasztásának fő helye továbbra is az otthon marad. A halakat hetente egyszer vagy havonta többször vásárolják meg friss vagy fagyasztott állapotban. Nagyon ritkán készítik el vagy tartósítják. Az akvakultúrában fogyasztott halfajok közül az első a pisztráng, a második pedig ponty. A városi lakosok nagy kiskereskedelmi láncokat – hipermarketeket, szupermarketeket és szakosodott halboltokat – azonosítottak halforrásként. Minden negyedik önálló fogásra támaszkodik.
• A pontyfajok becsült fogyasztása a 2014–2019 közötti időszakban nőtt, a pisztráng és a fekete/egyéb tengeri kagylók viszonylag állandó szinten maradtak.

^{Forrás: MNSPA}

Kihívások és lehetőségek

• Az akvakultúra fejlesztésére alkalmas természeti erőforrások megléte.
• Nem realizált potenciál a helyi akvakultúra fogyasztásának növelésére, beleértve a tengeri akvakultúrát is.
• Új tengeri fajok fejlesztése a fekete-tengeri vizeken (kísérleti projektek).
• Az akvakultúra-ágazatban dolgozók szakmai készségeinek fejlesztése az egész életen át tartó tanulás és a know-how bevezetése révén.
• Új technológiák bevezetése.
• A termelés diverzifikálása csúcskategóriás fajok termesztésével.
• Az akvakultúra-termelés hozzáadott értékének növelése az elsődleges feldolgozási és értékesítési tevékenységek révén.
• A nemzetközi és belföldi piacokon elérhető réspiaci termékek körének bővítése.
• Ökológiai halgazdaságok tanúsítása Bulgáriában. (Jogalkotási)
• A helyi termékekre vonatkozó nemzeti szabványok tanúsítása az őshonos fajok promóciója érdekében. (Jogalkotási)
• Az akvakultúra-szolgáltatások arányának növelése révén akár 100 db gát fenntartható fejlődésének lehetősége.
• Mindezek a körülmények – vízhiány, vízterhelés, globális éghajlatváltozás stb. – meghatározzák azokat az iránymutatásokat, amelyek alapján a bulgáriai akvakultúrát át kell alakítani. Ez az alágazat csak akkor támaszkodhat a termelés fenntarthatóságára az elkövetkező években, ha figyelembe veszi a vízkészletek minőségében, mennyiségében és eloszlásában előre jelzett változásokat. Mindenesetre kötelező a termelést a víztakarékos és környezetbarát termelés felé terelni. Ehhez új víztakarékos és energiatakarékos technológiák kezelésére és alkalmazására van szükség.
• Az ország tudományos közössége számára kihívást jelent az új fajok mesterséges tenyésztésére szolgáló biotechnológia elsajátítása a bolgár akvakultúra számára a termelés fenntarthatóságának biztosítása érdekében. A kereskedelmi és rekreációs célú halászat hatálya alá tartozó őshonos hidrobionfajok populációinak fenntartására és helyreállítására vonatkozó hosszú távú terv hiánya nem teszi lehetővé e fajok fenntartható és tudományosan megtervezett termelésének megszervezését az akvakultúra-gazdaságokban. 

^{Forrás: MNSPA}

Foglalkoztatás és a vállalkozások száma

866 alkalmazott az akvakultúra-gazdaságokban és 446 aktív halgazdaságban. 

^{Forrás: MNSPA}

A tenyésztett halak és halgazdaságok nyilvántartása 

A vonatkozó információk itt is megtalálhatók.

• A Fekete-tenger védelmére és helyreállítására vonatkozó stratégiai cselekvési terv
• A vízügyi ágazat irányítására és fejlesztésére vonatkozó nemzeti stratégia
• A Bolgár Köztársaság tengerstratégiája és intézkedési programja
• A biológiai sokféleséggel kapcsolatos nemzeti stratégia