Az akvakultúra-műveletek biztonsági mutatóinak meghatározása a halak menekülési jelentésében szereplő adatok alapján

Az uszonyos halak tenyésztése a legelterjedtebb akvakultúra-módszer Európában. Norvégiában az ágazat fenntarthatósági kihívásokkal néz szembe. Az egyik legnagyobb kihívást a halak menekülése jelenti, ami veszélyt jelent mind a környezetre, mind az ipar hírnevére nézve. Minél összetettebb a működés, annál nagyobb a menekülés kockázata, és a biztonságirányítás javításra szorul. Ajánlott stratégia egy biztonsági mutatóprogram végrehajtása a művelet előtti, alatti és utáni kockázati szintek nyomon követésére.
E tanulmány fő célja, hogy azonosítsa a kockázatot befolyásoló tényezőket (RIF-ek), és baleseti jelentések alapján biztonsági mutatókat dolgozzon ki a halgazdaságok műveleteire vonatkozóan, kvalitatív grafikai hálózatot használva az ok-okozati láncok megjelenítésére és rendszerezésére. Hatlépcsős módszertant alkalmaztunk a halak menekülése esetén alkalmazható biztonsági mutatók kidolgozására: 1) A vizsgálat a hálóban és a víz alá merülő hálóban található veszélyes események által okozott halmenekülési balesetekre korlátozódott. 2) magas kockázatú műveleteket azonosítottak, és eseményláncokat alakítottak ki, kezdve ezekkel a műveletekkel, egészen a balesetig (halak menekülése) a halak menekülési jelentéseinek adatai és a baleseti elemzések alapján. 3) Kvalitatív Bayes-hálózatot (BN) hívtak fel az ok-okozati láncokban szerepet játszó okok és körülmények közötti hatás meghatározására. 4) RIF-eket a BN alapján azonosítottak (hét környezetvédelmi, négy szervezeti, nyolc operatív és 12 technikai). Biztonsági mutatókat dolgoztak ki a RIF-ek állapotának mérésére. Javasolták továbbá a mutatók, a mérési módszerek és az ajánlott állapotok frissítésének gyakoriságát. A biztonsági mutatókat a választott minőségi kritériumok alapján értékelték. Az így kapott biztonsági mutatók listája alapján biztonsági mutatóprogramot javaslunk a halászati zsúfolt művelethez.
Az ok-okozati láncok, a RIF-ek és a biztonsági mutatók kiegészítésként használhatók a belső ellenőrzések és a minőségjavítási munka, a megelőző intézkedések kidolgozása és a halgazdaságok személyzetének képzése során is.