Az uszonyos halakból származó akvakultúra-hulladék környezeti állapotára gyakorolt hatás modellezése a Földközi-tenger keleti térségében az akvakultúra-ágazat számára elkülönített egyedben

Modellező eszközt vezettek be a Földközi-tenger keleti térségében kijelölt akvakultúra-övezetben (AZA) (Vourlias-öböl, Görögország) annak érdekében, hogy megvizsgálják a farkassügér-/seabream-akvakultúra-hulladékok sorsát több gazdaságból, és értékeljék azok lehetséges hatásait a környező ökoszisztémára a jó környezeti állapot tekintetében. A modellt a rendelkezésre álló műholdadatok (Chl-a) és in situ adatok (PO4, NO3, NH4, Chl-a, mesozooplanktonok) alapján validálták, ami megfelelő jártasságot mutat a megfigyelt tartomány és a vízszintes variabilitás reprodukálásában. A környezeti állapotot két környezeti mutató (TRIX, E.I.) segítségével értékelték, amelyeket a szimulált eredmények alapján számítottak ki. Az AZA környezeti feltételei „jók” voltak a télen jól vegyes időszakban, és „mérsékelt” és „gyenge” között voltak rétegzettebb időszakokban, különösen nyáron, amikor a halgazdaságokból származó szennyvizek magasabbak voltak. A különböző halgazdaságok közelében megállapították, hogy a környezeti feltételek korrelálnak a halgazdaságok termelésével, valamint az uralkodó jelenlegi sebességgel/orientációval. A halgazdaságok, ahol az uralkodóbb áramlatok a hulladékok hatékonyabb tengeri szétszóródását idézték elő, viszonylag jobb feltételeket mutattak a magas haltermelés ellenére. A halgazdaságok hulladékaiból származó tápláléklánc szerkezetében bekövetkezett változásokat főként az eutrofizáció egyik mutatóját jelentő dinoflagellátumok, valamint a nanofitoplanktonok és a mikrozooplanktonok számának növekedése jellemezte. Egy sor forgatókönyv-szimulációt (halgazdaságok termelése és elhelyezkedése) végeztek az AZA ökológiai teherbíró képességének vizsgálata és a modellezési rendszer mint az AZA területfejlesztésének és a halgazdaságok engedélyezésének irányítási eszközeként való hasznosságának bizonyítása érdekében.