A balti-tengeri part menti területeken folytatott muzeális gazdálkodás társadalmi-gazdasági hatása

A regionális fejlesztés hatását számos dokumentum magyarázza, míg a kagylótenyésztés part menti területeken kifejtett hatását ez a dokumentum ismerteti. A kagylótenyésztés potenciálisan fejlődhet a part menti területeken, új munkahelyeket teremtve és növelve a
nemzeti költségvetési bevételeket. A balti-tengeri régió gazdaságában nagy lehetőségek rejlenek; a reál-GDP növekedési üteme az elmúlt öt évben évi 2,3% volt. A mezőgazdasági, erdészeti és halászati ágazat más tevékenységekhez képest alacsony bruttó hozzáadott értéket biztosít. A halászati ágazat bevételeinek elemzése és Pāvilosta település más ágazataival való összehasonlítása során azonban a halászat biztosítja az összes vállalat teljes forgalmának 18%-át, és biztosítja, hogy a munkát a dolgozó férfiak 6%-a érje el, ami egy part menti önkormányzat számára jelentős. A jelenlegi (meglévő) hosszú távú kamatláb alacsony, ezért a potenciális érdekelt felek számára vonzónak tűnhet a beruházások végrehajtása és az iparágak fejlesztése. A jelenlegi flottakvóták miatt a halászat jelentős szerkezetátalakítási folyamatot tehet szükségessé a meglévő termékek értékesítési módjának átalakítása és más fejlesztési formák bevezetése érdekében; az átalakítási folyamathoz azonban politikai és támogató mechanizmusokra egyaránt szükség lenne. A finanszírozás célzott áthelyezése elősegítette a kagylótenyésztés előmozdítását, például Dániában és Svédországban. 2015-ben a halászat 7359 embernek és 1033 embernek biztosított munkát a tengeri akvakultúrában, míg a halászati ágazatban a bérek alacsonyabbak a nemzeti átlagbérnél; a bérszakadék
jelentős, ami hozzájárulhat a kagylótenyésztés fejlődéséhez a Balti-tenger keleti részén, ahol az átlagbérek jelentősen alacsonyabbak. Meg kell azonban jegyezni, hogy ezekben az országokban az elmúlt három évben jelentősen nőtt a bérek, például Lettországban az átlagbér 2017-ben 8%-kal, 2018-ban pedig 9%-kal nőtt. Ez a növekedés a halászati ágazatot is érintette. A bérek gyors növekedését a GDP növekedési ütemében tükröződő gazdasági növekedés is befolyásolja. A javadalmazás változásai a népesség és az aktív népesség változásaival együtt elemezhetők. Annak érdekében, hogy megértsük a kagylótenyésztés lehetséges jelentőségét a part menti területen, elemezték Pāvilosta település pénzügyi mutatóit, ahol kagylógazdaságot hoztak létre. [...]