Az éghajlatváltozás földközi-tengeri uszonyos halak tenyésztésére gyakorolt hatásainak előrejelzése: esettanulmány Görögországban

A földközi-tengeri uszonyoshal-akvakultúra az éghajlatváltozás miatt egyre nagyobb kihívásokkal néz szembe, míg a lehetséges alkalmazkodáshoz a felmerülő veszélyek és lehetőségek alapos értékelésére van szükség. Ez a dokumentum azt a megközelítést mutatja be, amelyet az éghajlat mozgatórugói által a görög akvakultúrára gyakorolt hatások vizsgálatára dolgoztak ki, amely reprezentatív földközi-tengeri ország, amely vezető szerepet tölt be az ágazatban. A gazdaságok szintjén történő megközelítést alkalmazva dinamikus energiaköltségvetési modelleket dolgoztak ki a farkassügérre és a zsiradékra vonatkozóan, és környezeti kényszert alkalmaztak a termelésben és a gazdaságok jövedelmezőségében bekövetkező változások szimulálására az IPCC RCP45 és RCP85 forgatókönyvei szerint. Figyelembe vették a hőmérséklet és a szélsőséges időjárási események hatásait az egyéni és a mezőgazdasági üzemek szintjén, valamint az állattenyésztési paraméterek – például az állománytelepítés időzítése, a piac mérete és a gazdaság (parti, tengeri) elhelyezkedése – hatását kilenc régió esetében. A szimulációk arra engednek következtetni, hogy egyéni szinten a halak számára előnyös lehet a növekedés tekintetében a melegebb hőmérséklet, így gyorsabban elérve a kereskedelmi méreteket, míg az állattenyésztési paraméterek olyan nagy hatást gyakorolhatnak a növekedésre, mint az éghajlati kockák előre jelzett változásai. Ezt az előnyt azonban nagymértékben ellensúlyozzák a lakosság szintjén bekövetkező szélsőséges időjárási események kedvezőtlen hatásai. Az ilyen események a jövőben gyakoribbak lesznek, és – a hozzájuk rendelt intenzitástól függően – biomassza-veszteségeket és a mezőgazdasági üzemek nyereségét okozhatják, amelyek az ágazat számára az enyhetől a károsig terjednek. Összességében ezek az eredmények számszerűsítik a fontos akvakultúra-ágazatot fenyegető egyes potenciális veszélyeket, ugyanakkor lehetőségeket javasolnak a felmerülő lehetőségek kiaknázására. Ezért hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az ágazat jobban felkészüljön a fontos jövőbeli kihívások kezelésére.