Románia

Background information

A tenyésztett fajok típusa

Ponty (különböző fajok), pisztráng (különböző fajok), Mississippi meddőhal (poliodon spathula), Sturgeon (különböző fajok).

^{Forrás: 2023, EUMOFA; 2022., HTMGB}

A termelési módszer típusa

Az Eurostat szerint Romániában az akvakultúra-tevékenység az édesvízi gazdálkodásra korlátozódik. A termelés teljes egészében tavakból áll.

^{Forrás: 2023, EUMOFA}

Az ágazat mérete (termelés és fogyasztás)

Termelés 11.743 Tn; 35.860 ezer EUR (2021)

Halászati és akvakultúra-termékek fogyasztása 8,12 kg/fő (2021)

A fogyasztás változása 1% (2021/2020)

^{Forrás: 2023, EUMOFA}

Tendenciák (múltbeli és jövőbeli)

A közelmúltban a külterjes halgazdaságok multifunkcionálissá váltak, és olyan szolgáltatásokat nyújtanak, mint az ökológiai turizmus, a hobbihorgászat, valamint a vízi biológiai sokféleség ismeretével és védelmével kapcsolatos oktatási tevékenységek. Megfigyelhető az a tendencia, hogy diverzifikálni és bővíteni kell az akvakultúra-tevékenységek jelenlegi körét.

^{Forrás: Eurofish}

Az akvakultúra hatása az ország gazdaságára, élelmiszerpiacára és munkaerőpiacára

Az akvakultúra-termelés növekedése annak tudható be, hogy a polikultúrában extenzív vagy félintenzív módon bővült a közönséges pontytermelés.
A román akvakultúrában új fajok, például tokfélék termesztése még mindig alacsony.
A Salmonicultura folyamatosan növekszik. Jelenleg a romániai szalmonellával foglalkozó létesítmények fő tárgya a következő fajok: szivárványos pisztráng (Oncorhynchus mykiss), barna pisztráng (Salvelinus fontinalis) és őshonos pisztráng (Salmo trutta fario).
A tengeri akvakultúra viszonylag új keletű fejlődést mutat a Fekete-tengeren, és különösen a román partvidéken.
A fejlesztési régiók szerinti megoszlás szempontjából 2019-ben meg kell jegyezni, hogy 2019-ben a termelés legnagyobb részét az északkeleti fejlesztési régió képviselte, a teljes nemzeti termelés 29%-ával, ezt követi a dél-, délkeleti, északnyugati és központi fejlesztési régiók, amelyek aránya 9 és 21% között volt. A délnyugati és a bukaresti-ilfovi régióban a termelés igen alacsony aránya annak tudható be, hogy a halászati létesítmények többsége főként szabadidős gazdálkodókból áll.
A halászati és akvakultúra-termékek fogyasztása messze elmarad az uniós átlagtól. Románia háztartási fogyasztását az élő/friss hal, majd a fagyasztott hal, valamint a marinált és elkészített termékek uralják. A négy legnagyobb előnyben részesített faj a pisztráng, a ponty, a makréla és a lazac.

^{Forrás: MNSPA}

Kihívások és lehetőségek

Kihívások

A vadon élő madarak és állatok általi ragadozás nagy problémát jelent.
A jogszabályok instabilitása, az egységes megközelítés hiánya és az indokolatlan adminisztratív akadályok.
Az akvakultúra-gazdaságok helyszínéül szolgáló földterületek jogi szabályozása nem egyértelmű.
Általános ingatlan-nyilvántartás hiánya Romániában.
Az egyéb külső korlátok közé tartozik az éghajlatváltozás, az innováció vélt hiánya, valamint a mezőgazdasági termelők és a tudomány közötti nem hatékony együttműködés.
A román tengeri tengeri akvakultúra a Fekete-tengerre jellemző hidrometeorológiai viszonyoknak való ellenállást szolgáló tengerészeti felszerelések fejlesztésétől függ. Az azonosított fő korlátozó tényezők a védett területek hiánya, a viharok és az alacsony téli hőmérsékletek, amelyek veszélyeztethetik a termelést.
Munkaerőhiány.
A környezetvédelmi előírások alkalmazásának korlátozása: A halászat és a jövedelem elvesztéséhez, és végső soron azok felhagyásához vezethet.
A hozzáférés az akvakultúra-termelésre szánt, hosszadalmas jóváhagyási eljárásokkal rendelkező hitelrendszerekre korlátozódik.
Patológiai állapot, járványos betegségek.

Lehetőségek

Az ország szárazföldi erőforrásai és a szárazföldi vizek rendelkezésre állása kiváló feltételeket biztosít a haltenyésztéshez.
A javaslat szerint az akvakultúrába bekerülő új fajokra intenzív, zárt, visszaforgató gazdálkodási rendszerekben kerülne sor, amelyek csökkentik annak lehetőségét, hogy ezek a fajok elmeneküljenek a természetes környezetbe. A polikultúrás ciprinid-gazdálkodás azonban az integrált multitrofikus akvakultúra olyan típusa, amelynek a környezetvédelmi célkitűzések szempontjából az az előnye, hogy megőrzi vagy javítja a vízminőséget, és a tápanyag-újrahasznosítás révén hozzájárul a körforgásos gazdasághoz, mivel nettó környezeti szolgáltatásokat nyújt a társadalom számára.
A tengeri akvakultúra területén tudományos és technológiai szempontból is kívánatos a regionális fejlesztés.
A megújulóenergia-technológiákhoz való jobb hozzáférés.
Lehetséges-e a ciprinikultúrára vonatkozó takarmányozási követelmények belső forrásokból történő biztosítása.
A turizmusban, a szabadidős halászatban és az akvakultúrát kiegészítő egyéb tevékenységekben rejlő lehetőségek.
Granulált takarmány előállítása Romániában.
A folyamatok digitalizálásának megvalósításához szükséges technológia rendelkezésre állása.
Pénzügyi eszközök.

^{(Forrás: Eurofish & MNSPA)}

Foglalkoztatás és a vállalkozások száma

2018-ban 504 vállalkozás és 2231 alkalmazott.

^{Forrás: Eurofish}

Background information

A tenyésztett fajok típusa

A termelési módszer típusa

Az ágazat mérete (termelés és fogyasztás)

Tendenciák (múltbeli és jövőbeli)

Az akvakultúra hatása az ország gazdaságára, élelmiszerpiacára és munkaerőpiacára

Kihívások és lehetőségek

Foglalkoztatás és a vállalkozások száma

Multi-annual National Strategic Plans for the development of sustainable Aquaculture

Relevant Authorities

Applicable Legislation

Applicable Procedures

National associations and networks

Relevant Websites

Contact Details

Nemzeti Halászati és Akvakultúra-ügynökség

Sources

Uploads