Background information

A tenyésztett fajok típusa
Ponty (különböző fajok), pisztráng (különböző fajok), Mississippi meddőhal (poliodon spathula), Sturgeon (különböző fajok).
Forrás: 2023, EUMOFA; 2022., HTMGB
A termelési módszer típusa
Az Eurostat szerint Romániában az akvakultúra-tevékenység az édesvízi gazdálkodásra korlátozódik. A termelés teljes egészében tavakból áll.
Forrás: 2023, EUMOFA
Az ágazat mérete (termelés és fogyasztás)
Forrás: 2023, EUMOFA
Tendenciák (múltbeli és jövőbeli)
A közelmúltban a külterjes halgazdaságok multifunkcionálissá váltak, és olyan szolgáltatásokat nyújtanak, mint az ökológiai turizmus, a hobbihorgászat, valamint a vízi biológiai sokféleség ismeretével és védelmével kapcsolatos oktatási tevékenységek. Megfigyelhető az a tendencia, hogy diverzifikálni és bővíteni kell az akvakultúra-tevékenységek jelenlegi körét.
Forrás: Eurofish
Az akvakultúra hatása az ország gazdaságára, élelmiszerpiacára és munkaerőpiacára
- Az akvakultúra-termelés növekedése annak tudható be, hogy a polikultúrában extenzív vagy félintenzív módon bővült a közönséges pontytermelés.
- A román akvakultúrában új fajok, például tokfélék termesztése még mindig alacsony.
- A Salmonicultura folyamatosan növekszik. Jelenleg a romániai szalmonellával foglalkozó létesítmények fő tárgya a következő fajok: szivárványos pisztráng (Oncorhynchus mykiss), barna pisztráng (Salvelinus fontinalis) és őshonos pisztráng (Salmo trutta fario).
- A tengeri akvakultúra viszonylag új keletű fejlődést mutat a Fekete-tengeren, és különösen a román partvidéken.
- A fejlesztési régiók szerinti megoszlás szempontjából 2019-ben meg kell jegyezni, hogy 2019-ben a termelés legnagyobb részét az északkeleti fejlesztési régió képviselte, a teljes nemzeti termelés 29%-ával, ezt követi a dél-, délkeleti, északnyugati és központi fejlesztési régiók, amelyek aránya 9 és 21% között volt. A délnyugati és a bukaresti-ilfovi régióban a termelés igen alacsony aránya annak tudható be, hogy a halászati létesítmények többsége főként szabadidős gazdálkodókból áll.
- A halászati és akvakultúra-termékek fogyasztása messze elmarad az uniós átlagtól. Románia háztartási fogyasztását az élő/friss hal, majd a fagyasztott hal, valamint a marinált és elkészített termékek uralják. A négy legnagyobb előnyben részesített faj a pisztráng, a ponty, a makréla és a lazac.
Forrás: MNSPA
Kihívások és lehetőségek
- A vadon élő madarak és állatok általi ragadozás nagy problémát jelent.
- A jogszabályok instabilitása, az egységes megközelítés hiánya és az indokolatlan adminisztratív akadályok.
- Az akvakultúra-gazdaságok helyszínéül szolgáló földterületek jogi szabályozása nem egyértelmű.
- Általános ingatlan-nyilvántartás hiánya Romániában.
- Az egyéb külső korlátok közé tartozik az éghajlatváltozás, az innováció vélt hiánya, valamint a mezőgazdasági termelők és a tudomány közötti nem hatékony együttműködés.
- A román tengeri tengeri akvakultúra a Fekete-tengerre jellemző hidrometeorológiai viszonyoknak való ellenállást szolgáló tengerészeti felszerelések fejlesztésétől függ. Az azonosított fő korlátozó tényezők a védett területek hiánya, a viharok és az alacsony téli hőmérsékletek, amelyek veszélyeztethetik a termelést.
- Munkaerőhiány.
- A környezetvédelmi előírások alkalmazásának korlátozása: A halászat és a jövedelem elvesztéséhez, és végső soron azok felhagyásához vezethet.
- A hozzáférés az akvakultúra-termelésre szánt, hosszadalmas jóváhagyási eljárásokkal rendelkező hitelrendszerekre korlátozódik.
- Patológiai állapot, járványos betegségek.
- Az ország szárazföldi erőforrásai és a szárazföldi vizek rendelkezésre állása kiváló feltételeket biztosít a haltenyésztéshez.
- A javaslat szerint az akvakultúrába bekerülő új fajokra intenzív, zárt, visszaforgató gazdálkodási rendszerekben kerülne sor, amelyek csökkentik annak lehetőségét, hogy ezek a fajok elmeneküljenek a természetes környezetbe. A polikultúrás ciprinid-gazdálkodás azonban az integrált multitrofikus akvakultúra olyan típusa, amelynek a környezetvédelmi célkitűzések szempontjából az az előnye, hogy megőrzi vagy javítja a vízminőséget, és a tápanyag-újrahasznosítás révén hozzájárul a körforgásos gazdasághoz, mivel nettó környezeti szolgáltatásokat nyújt a társadalom számára.
- A tengeri akvakultúra területén tudományos és technológiai szempontból is kívánatos a regionális fejlesztés.
- A megújulóenergia-technológiákhoz való jobb hozzáférés.
- Lehetséges-e a ciprinikultúrára vonatkozó takarmányozási követelmények belső forrásokból történő biztosítása.
- A turizmusban, a szabadidős halászatban és az akvakultúrát kiegészítő egyéb tevékenységekben rejlő lehetőségek.
- Granulált takarmány előállítása Romániában.
- A folyamatok digitalizálásának megvalósításához szükséges technológia rendelkezésre állása.
- Pénzügyi eszközök.
(Forrás: Eurofish & MNSPA)
Foglalkoztatás és a vállalkozások száma
2018-ban 504 vállalkozás és 2231 alkalmazott.
Forrás: Eurofish
Multi-annual National Strategic Plans for the development of sustainable Aquaculture
Relevant Authorities
Applicable Legislation
- „Az élő vízi erőforrásokról, halászatról és akvakultúráról szóló 192. sz. törvény”
- A halászatról és az akvakultúráról szóló (a 317/2009. sz. törvénnyel kiegészített és módosított) 23/2008. sz. sürgősségi kormányrendelet
- 332/2008. sz. rendelet az akvakultúra-termelési egységeknek az akvakultúra-egységek nyilvántartásába való bejegyzéséről és az akvakultúra-engedély kiadásáról
Applicable Procedures
- Akvakultúra-engedély
- Az akvakultúrás létesítmények nyilvántartása
National associations and networks
Relevant Websites
Contact Details
Nemzeti Halászati és Akvakultúra-ügynökség
Alexandru Gheorghe, tanácsos
- Telefonszám: 0374 466 140