Keltetőállomásra vonatkozó szabvány

A következő legjobb akvakultúra-gyakorlatokra vonatkozó előírások alkalmazandók minden olyan akvakultúrás keltető- és ivadéknevelő létesítményre, amely tojást és/vagy ivadék víziállatokat termel más akvakultúra-létesítményekbe történő élőállat-szállítás céljából, valamint minden olyan fajra, amelyre vonatkozóan BAP-előírások állnak rendelkezésre. A termelőlétesítmények lehetnek olyan szárazföldi tavak vagy tartályok, ahol a víz beáramlása és kiáramlása célzott, a szárazföld belsejében elhelyezkedő tálcák, vagy víztestben lebegő tutajok vagy hálótollak (ketrecek). E szabvány alkalmazásában a „keltető” vagy „keltető” kifejezés az ilyen létesítmények leírására használt általános kifejezések.” E dokumentum alapján a „keltető” kifejezés magában foglalja a faiskolát is. Az egyetlen vállalat tulajdonában lévő többfázisú keltetőüzemek esetében – a létesítmények fizikai elhelyezkedésétől és más tényezőktől függően – a harmadik fél által végzett éves audit hatóköre a termelésnek az élő vízi termékeknek egy olyan gazdaságba történő áthelyezését vagy értékesítését megelőző végső szakaszára korlátozódhat, ahol az állatokat emberi fogyasztás céljából betakarítható méretre termesztik. Az egyéb kapcsolódó „upstream” termelési műveleteket belső ellenőrzésnek kell alávetni a BAP Hatchery and Nursery Standard teljes alkalmazási körében. 
A keltetőüzemi műveletek általános alkalmazási körében a következő folyamatok fordulhatnak elő: 
- Tenyészállomány-szerzés, -előállítás, -szelekció és -kezelés
- puhatestűek szaporodása és lárvabehelyezés
- Tojásgyűjtés, megtermékenyítés, inkubáció és keltetés
–
Takarmányok és takarmányozási gyakorlatok
– A végső kifejlődést megelőző ivadéknevelési szakasz vagy köztes ivadéktermelési szakasz, amely önmagában egy vagy több szakaszból állhat
- Az állatok kezelése sterilitás kiváltása, a nem manipulálása, a kórokozókkal szembeni védettség elérése, illetve a betegségek kezelése vagy védelme érdekében. Bizonyos puhatestű-fajok
kivételével e szabványok nem terjednek ki a vadon élő tojások, lárvák vagy fiatal egyedek keltetőállomásokon vagy gazdaságokban történő tenyésztésére és tenyésztésére. 
A fenti eljárások egymás után, egy vagy több helyen is elvégezhetők, egymás között áthelyezett élő vízi termékekkel. A több helyszínen működő létesítmények esetében minden helyszínt külön BAP-tanúsítási létesítménynek kell tekinteni. Egyes követelmények csak meghatározott termelési rendszerekre vonatkozhatnak (pl. földműves létesítményekre, szennyvizet előállító létesítményekre vagy hálót használó létesítményekre). A szabvány és az iránymutatás minden egyes szakasza meghatározza, hogy mely konkrét szabványok vonatkoznak a különböző termelési rendszerekre.