Ajánlás az akvakultúra értékeiről

2018-ban az EU-28 a világ 15 legnagyobb halászati termelő országa között a 6. helyen állt, 6,6 millió tonna össztermeléssel. Ez a pozíció főként a kereskedelmi halászati ágazat fogásain alapul, ahol az EU-28 rangsora azonos, összesen 5,3 millió tonnával, ami a globális fogás 5,48%-át tette ki. Ami az akvakultúra-termelést illeti, az EU-28 összesen 1,3 millió tonnáról számolt be, ami a globális akvakultúra-termelés 1,15%-át tette ki. Az EU-28 2018-ban 9,4 tonna halászati és akvakultúra-terméket importált harmadik országokból, és 2,2 millió tonnát exportált, ami 12,5 millió tonna/év látszólagos fogyasztást jelent, amelyből 3,2 millió tonna az akvakultúrából származott. A 2018. évi adatok azt mutatják, hogy az EU-28 2,1 millió tonna akvakultúra-terméket importált és 0,21 millió tonnát exportált. Ezek az adatok azt mutatják, hogy az EU-28 akvakultúra-termeléséből mindössze 1,1 millió tonnát az uniós fogyasztók fogyasztanak, ami az akvakultúra-termékek látszólagos fogyasztásának 34,25%-át teszi ki. 
Az elmúlt 25 évben az akvakultúra-termelés volumene (élőtömeg) világszinten átlagosan évi 5,9%-os növekedési rátával nőtt, míg az EU-28-ban a növekedési ráta évi 0,61%-os volt. E szerény növekedés okaival több alkalommal foglalkoztak hivatalos uniós dokumentumok, például az uniós akvakultúra fenntartható fejlesztésére vonatkozó stratégiai iránymutatások (2013), amelyeket a közelmúltban felülvizsgáltak a 2021 és 2030 közötti időszakra vonatkozó, fenntarthatóbb és versenyképesebb uniós akvakultúrára vonatkozó stratégiai iránymutatásokban foglalt strukturált és következetes ajánlásokkal (2021). A
fenntartható akvakultúrát az alacsony környezeti lábnyommal és rövid ellátási láncokkal rendelkező, fenntartható élelmiszerrendszerre való átállás megkönnyítésének fontos tényezőjeként is azonosították. Az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának címzett, „Az EU fenntartható kék gazdaságának új megközelítése – Az EU kék gazdaságának átalakítása a fenntartható jövő érdekében” című, nemrégiben közzétett bizottsági közlemény (2021) elismeri, hogy: „Az uniós akvakultúra magas szintű előírásoknak felel meg a termékminőség és az állategészségügy tekintetében, de még mindig van mit javítani a diverzifikáció, a versenyképesség és a környezeti teljesítmény terén. Az alacsony környezeti hatású akvakultúra (például az alacsony trofikus, multitrofikus és ökológiai akvakultúra) és az akvakultúrából származó környezetvédelmi szolgáltatások – amennyiben továbbfejlesztik őket – nagyban hozzájárulhatnak az európai zöld megállapodáshoz, a „termelőtől a fogyasztóig” stratégiához és a fenntartható kék gazdasághoz.”
Érdemes megemlíteni, hogy az akvakultúra rendkívül változatos fajok, környezetvédelmi követelmények, technológiák, konkrét infrastruktúra és elhelyezkedés tekintetében. Más állattenyésztési ágakkal ellentétben, amelyek csak egy fajra összpontosítanak, a globális akvakultúra 466 fajra és egyéb 156 fajcsoportra támaszkodik a nemzetség, a család vagy a magasabb rendszertani szinten, beleértve az uszonyos halakra vonatkozó interspecifikus hibrideket is. 
Ezt az összetettséget gyakrabban kell kezelni, ha az akvakultúrával kapcsolatos vitákról és nyilatkozatokról van szó, akár pozitív, akár negatív módon. Azt is meg kell jegyezni, hogy az akvakultúra egyes értékei az ágazat hosszú története során megváltoztak, mások ellenálltak vagy tudományos kutatások is megerősítették őket, és új értékeket tárnak fel és vitatnak meg. 
Ennek az ajánlásnak nem az a célja, hogy kimerítő listát adjon az uniós akvakultúrához kapcsolódó értékekről, hanem inkább az akvakultúrával foglalkozó mezőgazdasági termelők és más társadalmi csoportok szerepvállalását tükrözi az akvakultúra-tevékenységgel kapcsolatos számos kérdésben.