Horvátország

A tenyésztett fajok típusa

A fő fajok a nagyszemű vörösdurbincs(Sparus aurata), a farkassügér (Dicentrarchus labrax), az atlanti kékúszójú tonhal (Thunnus thynnus), a közönséges ponty (Cyprinus carpio) és más növényevő pontyfajok, a rainbrowni pisztráng (Oncorhynchus mykiss), a mediterrán kagyló (Mytilus galloprovincialis) és az európai lapos osztriga (Ostrea edulis).

^{Forrás: 2023, EUMOFA; 2022., HTMGB; Mezőgazdasági Minisztérium – Halászati Igazgatóság, MA-DoF}

A termelési módszer típusa

2021-ben a horvát termelés több mint 85%-át tengervizekben, a többit pedig édesvízben végezték. A következő fő előállítási módszereket alkalmazták:

^{Forrás: MA-DoF; 2023, EUMOFA}

Tendenciák (múltbeli és jövőbeli)

Az akvakultúra-ágazat fenntartható fejlődése az akvakultúra termelékenységének éghajlattudatos és fenntartható módon történő javítása, új digitális technológiák és innovációk alkalmazása, az ágazat versenyképességének megerősítése, valamint az akvakultúra-ágazatnak a vidéki és part menti gazdaságok fejlődéséhez való hozzájárulása révén. 

^{Forrás: MNSPA-NPRA 2027}

Az akvakultúra hatása az ország gazdaságára, élelmiszerpiacára és munkaerőpiacára

Az akvakultúra-gazdaságok többsége mikrovállalkozás, különösen családi tulajdonban lévő kisméretű kagylótenyésztő gazdaságok, amelyek társadalmi értékük ellenére nem járulnak hozzá jelentős mértékben a teljes termelési volumenhez és értékhez. 

A tengeri akvakultúra-ágazat (tonhal, farkassügér és nagyszemű vörösdurbincs) közép- és nagyvállalatai azonban kisebb számban vannak jelen, de a teljes termelésben több mint 80%-kal vesznek részt, ami az akvakultúra-ágazat legfontosabb szegmensét jelenti. 

Az édesvízi akvakultúra-ágazatban a teljes termelésben mintegy 15%-os részesedéssel rendelkező, de a biológiai sokféleség fenntartása és megőrzése szempontjából nagy jelentőséggel bíró kisvállalatok vannak túlsúlyban (a pontyos tavak többsége Natura 2000 terület), és amelyek képesek fellendíteni a fejlődést és a munkahelyteremtést az ország szárazföldi és vidéki területein.

^{Forrás: Eurofish; Irányító hatóság – DoF}

Kihívások és lehetőségek

^{Forrás: MNSPA-NPRA 2027}

Foglalkoztatás és a vállalkozások száma

2023-ban 177 vállalkozás 

^{Forrás: Irányító hatóság – DoF}

• Akvakultúra-törvény: 130/2017., 11/2018., 144/2020. és 30/2023. sz.
• Az idegen és nem honos fajok akvakultúrában történő felhasználására vonatkozó engedélyek nyilvántartásáról, az import- és átadási nyilvántartásról, valamint a lezárt akvakultúra-létesítmények jegyzékéről szóló 10/2018. sz. rendelet
• 17/2018. sz. rendelet az akvakultúra-engedélyekről
• 56/2018. sz. rendelet az akvakultúra-tevékenységek szakmai képzéséről
• 106/2018. sz. rendelet a tengeri területen található akvakultúra-területek létrehozásának kritériumairól
• Rendelet az akvakultúrára vonatkozó statisztikai adatok gyűjtéséről: 137/2021. és 87/2022. sz.
• Rendelet a családi gazdaságokban folytatott akvakultúra-tevékenységek engedélyezéséről
• Rendelet a tonhaltenyésztési kapacitásnak és a kifogott vadon élő tonhalak (Thunnus thynnus) engedélyezett beviteli mennyiségének a gazdaságok számára történő ártalmatlanításáról: 22/2021., 9/2022., 8/2023. és 9/2024. sz.
• 63/2022. sz. rendelet a tenyésztési létesítmények címkézéséről, a gazdaságokban végzett műveletek nyomon követéséről és a kékúszójútonhal-tenyésztés során a nyomonkövethetőségről (Thunnus thynnus)
• 61/2023. sz. rendelet az akvakultúra-hajók nyilvántartásáról 

• Horvát Gazdasági Kamara, Mezőgazdasági és Halászati Szövetség
• Horvát Kereskedelmi és Kézműves Kamara, Halászati és Akvakultúra-ágazati Guild
• Tengeri akvakultúra-klaszter    
• Ston Shellfish Farmers Association (Tonikagyló-tenyésztők Szövetsége)