A tenyésztett fajok típusa

Szivárványos pisztráng (Oncorhynchus mykiss), fehér álsügér (Coregonus lavaretus), pikeperch (Sander lucioperca), tengeri pisztráng(Salmo trutta), északi-sarkvidéki faggyú (Salvelinus aplinus) és tokeon (Acipenseridae). A szivárványos pisztrángot és a fehér álsügért elsősorban a szivárványos pisztráng és a fehér álsügér alkotják.  

^{Forrás: 2022, EUMOFA; 2022., HTMGB; Finnország, személyes kom., 2023. január 13.}

A termelési módszer típusa

A finn termelés 2 021,79%-a brakkvízben, 21%-a édesvízben történt. 2019-ben a következő fő termelési módszereket alkalmazták:

A fennmaradó részt más módszerekkel tenyésztették, amelyekre vonatkozóan nem áll rendelkezésre részletes információ. 

Az ágazat mérete (termelés és fogyasztás)

^{Forrás: 2022, Luke; 2023, EUMOFA}

Tendenciák (múltbeli és jövőbeli)

• Finnországban az akvakultúra a halászati ágazat kulcsfontosságú része, és szisztematikus erőfeszítéseket tettek annak fenntartható növekedési pályára állítása érdekében. Az elmúlt években fontos fejlemény volt a haltenyésztés nyílt tengeri területeken való elhelyezkedése, a visszakeringető víz vagy a RAS-tenyésztés terén tett jelentős erőfeszítések, valamint az ágazat fejlesztésére irányuló, folyamatban lévő ágazati párbeszéd. Emellett az ágazat a heringből és a sprattból származó balti-tengeri takarmány fokozott felhasználása révén a körforgásos gazdaság felé halad.
• Versenyképes és növekedésösztönző környezet: A fenntartható növekedést és megújulást támogató jogszabályok és irányítás, valamint a finanszírozás, a K+F és a jól működő oktatási és képzési rendszer kulcsfontosságú elemei a versenykörnyezetnek.
• Fenntarthatóság és felelősségvállalás: Az akvakultúra-termelés környezeti és társadalmi fenntarthatósága a fellépés alapvető előfeltétele. Az akvakultúra növekedésének összhangban kell lennie a vízminőségi és környezetvédelmi kötelezettségekkel, valamint más környezetvédelmi célkitűzésekkel. A finn ágazat jelentős lépéseket tett tápanyagterhelésének csökkentése érdekében, és jelenleg a finnországi tápanyagterhelésnek csupán 2%-át teszi ki.
• A halak jóléte és egészsége: Fontos biztosítani a halak jólétét, mivel még egyetlen kudarc is súlyosan alááshatja az ágazat hírnevét. A halak jólétének biztosítására és az azzal kapcsolatos tudományos ismeretek bővítésére irányuló program kidolgozása és végrehajtása.

^{Forrás: MNSPA}

Az akvakultúra hatása az ország gazdaságára, élelmiszerpiacára és munkaerőpiacára

• Az akvakultúra a finn halászati ágazat központi részét képezi, és képes a termelés fenntartható növelésére. A finnek nagyobb arányban fogyasztanak importált halat, mint a hazai halak. Ezt az egyensúlyt az akvakultúra-termelés fenntartható növelésével kell javítani.
• Aland régióban: a halgazdálkodás fontos gazdasági ágazat Åland fenntartható fejlődése szempontjából. Az ipar munkahelyeket teremt, és hozzájárul egy életképes szigetcsoport kialakulásához.

^{Forrás: MNSPA}

Kihívások és lehetőségek

^{Forrás: MNSPA}

Foglalkoztatás és a vállalkozások száma

Finnországban 2021-ben 237 akvakultúra-vállalat működött.

A szárazföldi Finnország haltenyésztésében foglalkoztatottak száma évente 170 főt tett ki (közvetetten 732 fő) és az Aland régióban: 47 (2017). 

^{Forrás: 2022, Luke; MNSPA}

• Környezetvédelmi törvény (Kvt.)
• A környezeti hatásvizsgálati eljárásról szólótörvény (a KHV-eljárásról szóló törvény)
• A tengeren működő halászhajók és akvakultúra-hajók lajstromozásáról szóló törvény 

Åland-szigeteki jogszabályok: 

• Åland tartomány vízügyi törvénye (ÅFS 1996:61)
• Tartományi rendelet (2007: 57) a szivárványos pisztráng és a lazac hasábban történő tenyésztéséről.
• Åland-törvény (2008: 124) a környezetvédelemről.
• Åland-törvény (2018: A környezeti hatásvizsgálatról és a környezeti vizsgálatról.
• Tartományi rendelet (2018: A környezeti hatásvizsgálatról és a környezeti vizsgálatról.
• Åland-törvény (2018: 83) a nemzeti hulladéktörvény gazdagításáról.
• Åland-törvény (1990: 32) a vegyi anyagokra vonatkozó nemzeti jogszabályok Åland tartományban történő gazdagításáról.  

Környezetvédelmi engedélyek: Az engedélyeket a finnországi Tartományi Államigazgatási Ügynökség, az Åland-szigeteken pedig a Környezetvédelmi és Egészségvédelmi Ügynökség (ÅMHM) adja ki: Finnország szárazföldi részén az engedélyek a takarmányon keresztül hozzáadott tápanyagok mennyiségén vagy a tápanyagok nettó terhelésén alapulnak. Åland akvakultúrára vonatkozó környezetvédelmi engedélyeit a nettó tápanyagterhelés alapján szabályozzák.