A tenyésztett fajok típusa

Mediterrán kagyló (Mytilus galloprovinvialis), manilai kagyló (Ruditapes philippinarum), csendes-óceáni osztriga (Crassostrea gigas), Rainbow Trout (Oncorhynchus mykiss), lazacfélék (több faj), giltfejű tengeri ram (Sparus aurata), farkassügér (Dicentrarchus labrax), Meagre (Argyrosomus regius), Carps (több faj), tokfélék (több faj), európai angolna (Anguilla anguilla), macskahalak (Ameiurus melas, A. punctatus).

^{Forrás: 2021, Akvakultúra-adatok gyűjtése 762/2008/EK rendelet}

A termelési módszer típusa

2021-ben az olasz termelés 69,7%-a tengeren és brakkvizben, 30,3%-a pedig édesvízben zajlott. A következő fő előállítási módszereket alkalmazták:

^{Forrás: 2021, Akvakultúra-adatok gyűjtése 762/2008/EK rendelet; 2023, EUMOFA}

Tendenciák (múltbeli és jövőbeli)

A 2021–2027-es időszakra vonatkozó nemzeti stratégiai terv (a 2021–2027-es időszakra szóló nemzeti akvakultúra-stratégiai terv) 8 prioritást és 4 fő célkitűzést határozott meg az olasz akvakultúra fejlesztésére vonatkozóan, a „zöld megállapodás”, a „termelőtől a fogyasztóig”, a „biológiai sokféleség” európai stratégiáknak, valamint a „Stratégiai iránymutatások a fenntarthatóbb és versenyképesebb uniós akvakultúrához a 2021 és 2030 közötti időszakra” (COM(2021) 236 final) megfelelően. 

Az olasz közigazgatás által meghatározott prioritások a következők:

1. a biológiai sokféleség megőrzése;
2. összehangolt tengeri területrendezés;
3. állategészségügy és állatjólét,
4. tudományos kutatás és digitalizáció;
5. fogyasztói tudatosság és társadalmi elfogadottság;
6. a regionális közigazgatások stratégiai szerepének megerősítése;
7. közösségvezérelt helyi fejlesztés; Nemzetközi együttműködés.

A négy fő célkitűzés: 

1. MO1: „Az intézményi kapacitás megerősítése és az adminisztratív eljárások egyszerűsítése”;
2. MO2: „Az akvakultúra fejlesztésének és fenntartható növekedésének biztosítása összehangolt területrendezés és a helyszínek potenciáljának növelése révén”;
3. MO3: „Az akvakultúra-termelés versenyképességének előmozdítása”;
4. MO4: „Egyenlő versenyfeltételek előmozdítása a piaci szereplők számára és az akvakultúra-termékek piaca szervezésének javítása”.  

^{Forrás: NSPA 2021–2027}

Az akvakultúra hatása az ország gazdaságára, élelmiszerpiacára és munkaerőpiacára

• Az EUROSTAT (2020) szerint 2019-ben Olaszország az uniós akvakultúra-termelés volumenének 11,3%-át adta, és Spanyolország, Franciaország és Görögország után a negyedik helyen állt.
• A legfrissebb rendelkezésre álló adatok szerint 2018-ban az akvakultúra a teljes bevétel 3%-ával csökkent. A működési költségek + 10%-kal nőttek, csakúgy, mint a munkaerő költsége. Ez a bruttó hozzáadott érték (GVA) 11%-os csökkenéséhez vezetett. 2018 folyamán szinte valamennyi olasz régió közzétette az Európai Tengerügyi és Halászati Alapból (ETHA) a 2.48. intézkedéshez (Termelő beruházások az akvakultúrába) kapcsolódó támogatási felhívásokat. Ez megmutatta, hogy az ágazat kész elsősorban a vertikális integrációra, az átalakítási tevékenységekbe, valamint a marketing és az értéklánc-integráció új formáiba való beruházásra.
• Olaszországban az akvakultúra-termelést, amelyet korlátozott számú faj ural, mint például a kagyló, a manilakagyló, a szivárványos pisztráng, a farkassügér és a tengeri durbincs, különféle, különböző technológiai fejlettségű környezetben folytatják, és a helyi hagyományokhoz szorosan kapcsolódó gazdálkodási gyakorlatok jellemzik, mint például a „vallicoltura” és a lagúna környezetben folytatott kagylótenyésztés.
• Az ágazat általános törékenységének egyik oka a termelés diverzifikációjának hiánya, amely a képviselettel vagy alulreprezentáltsággal nem rendelkező vagy alulreprezentált termékek növekvő belső kereskedelmi versenyéből és importjának növekedéséből ered.
• Az emberi fogyasztásra szánt tojás termelése Olaszországban is nagy jelentőséggel bír. Toktojás (kaviár), lazacalakúak tojása és bajusztojás (roe).
• Az ökológiai akvakultúra-termékek fogyasztása rendkívül korlátozott a termékekre és a termelési folyamatokra vonatkozó információk hiánya, az ökológiailag tanúsított fiatal egyedek kínálatának hiánya és a magas tanúsítási költségek miatt. 

^{Forrás: NSPA 2021–2027}

Kihívások és lehetőségek

^{Forrás: NSPA 2021–2027}

Foglalkoztatás és a vállalkozások száma

2021-ben 504 vállalkozás (679 aktív üzem); az ágazat teljes foglalkoztatottsága 2017-ben 4 488 volt. 

^{Forrás: NSPA 2021–2027}

• Az akvakultúra területén a jogalkotási hatáskörök a régiókat illetik meg, míg az állam felel a nemzeti programozásért és a regionális politikák összehangolásáért.
• A2001. március 27-i 122. sz. törvénnyel módosított, az akvakultúráról szóló, 1992. február 5 -i 102. sz. törvény
• A 2004.évi 154. sz. törvényerejű rendelettel módosított, a halászati és akvakultúra-ágazat modernizálására vonatkozó iránymutatásokról szóló, 2001. május 18 -i 226. sz. törvényerejű rendelet
• 2008. augusztus 4-i 148. sz.törvényerejű rendelet: A tenyésztett víziállatokra és az azokból származó termékekre vonatkozó állat-egészségügyi követelményekről és a víziállatokban előforduló egyes betegségek megelőzéséről és az azok elleni védekezésről szóló 2006/88/EK irányelv végrehajtása
• A 2010. július 8-iminiszteri rendelet, A 148. sz. törvényerejű rendelet: A víziállat-tenyésztő vállalkozások nyilvántartására vonatkozó rendelkezések
• A 2011. augusztus 3-iminiszteri rendelet, 148. sz. törvényerejű rendelet: A 2008. augusztus 4-i 148. sz. törvényerejű rendelet 6. cikke szerinti, akvakultúrás vállalkozások és feldolgozó létesítmények egészségügyi engedélyeinek kiadására vonatkozó rendelkezések
• A 2020. február 4-i 7630. sz.miniszteri rendelet: A „Fenntartható akvakultúra” termelési előírás elismerése a Mezőgazdasági és Erdészeti Minisztérium által elismert Nemzeti Állattenyésztési Minőségrendszerben, 4337 04/03/2011. sz. miniszteri rendelet 

Környezeti hatásvizsgálat (KHV) (az egyes köz- és magánprojektek környezeti hatásvizsgálatáról (KHV) szóló 2014/52/EU irányelvet átültető 104/2017. sz. törvényerejű rendelettel módosított 152/2006. sz. törvényerejű rendelet)

• Akvakultúra-platform (Itaqua)
• Nemzeti Statisztikai Intézet (ISTAT)
• CREA – Állattenyésztés és akvakultúra (a vonatkozó információk ittis megtalálhatók)