Káros algavirágzás és annak hatása Észak-Európa part menti tengereire

A káros algavirágzások visszatérő jelenségek Észak-Európában a Balti-tenger, Kattegat-Skagerrak, az Északi-tenger keleti része, a Norvég-tenger és a Barents-tenger partjai mentén. Ezek a HAB-ok alkalmanként jelentős veszteségeket okoztak az akvakultúra-ágazatnak, és számos módon krónikusan érintették a társadalmi-gazdasági érdekeket. Ez a helyzetértékelés áttekintést nyújt a HAB korábbi eseményeiről, és összefoglalja a káros algák adatbázisának 1986 és 2019 vége közötti jelentéseit, valamint a potenciálisan káros fitoplanktonok és a kéthéjú kagylókban előforduló fitoplanktonok és filotoxinok hosszú távú megfigyelési programjaiban tett megfigyeléseket. A régióban halpusztulást okozó HAB-taxonák közé tartozik az észak-norvégiai prymnesiophyte Chrysochromulina ólombeateri 1991-ben és 2019-ben bekövetkezett virágzása, ami hatalmas gazdasági veszteségeket okozott a haltenyésztőknek. A prymesiophyte Prymnesium polylepis virága (syn. Chrysochromulina polylepis) 1988-ban Kattegat-Skagerrakban az ökoszisztémát zavaró hatású volt. A prymnesiophyte Phaeocystis spp. virágzása az Északi-tenger délnyugati partvidékén és a Watt-tenger partján hab felhalmozódását okozta, és előfordulásukkal összefüggésbe hozható a mészhéjú állatok elhullása. Az Északi-tenger déli részéről érkező víz beáramlásával összefüggésbe hozható torkolati vizekben a mészhéjú állatok HAB-eseményekhez kapcsolódó mortalitását figyelték meg. A Pseudochattonella diktyochophyte nemzetség első virágzását 1998-ban figyelték meg, és azóta ilyen virágzást figyeltek meg tavasszal, ami néhány évben halpusztulást okozott. A dinoflagellátumok, elsősorban a Dinophysis spp. a kék kagylókban (Mytilus edulis) időszakosan a Diarrhetic Shellfish Toxins (DST) koncentrációit eredményezik Norvégia, Dánia és Svédország nyugati partjai mentén. A kagylófélék dsza-szintjei átlagosan 2006 óta csökkentek a svéd és norvég Skagerrak partjai mentén, ami egybeesik a D. acuta sejtállományának csökkenésével. A dinoflagellátumok között az alexandriai fajok jelentik a paralytikus mészhéjú tüskéscápa-toxinok (PST) fő forrását a régióban. A három dekadal-felülvizsgálati időszakban ritkák voltak a szabályozási szinteket meghaladó PST-koncentrációk a Skagerrak-Kattegatban, de a felszíni üledékekben az Alexandrium pihentető cisztáinak gyakori és gyakran bőséges megállapításai a virágzás magas potenciális kockázatát jelzik. A Norvégia nyugati partja mentén gyakran a szabályozási határértékeket meghaladó PST-szintek az A. catenellához (1. csoport) mint fő toxingyártóhoz kapcsolódnak. Más Alexandrium-fajok, például az A. ostenfeldii és az A. minutum képesek PST-t előállítani egyes populációk körében, de általában nem kapcsolódnak PSP-eseményekhez a régióban. Az ichtiotoxin goniodomin (GD) gyártója, az A. pseudogonyaulax sejtabundanciája 2010 óta nőtt a Skagerrak-Kattegatban, és új fenyegetést jelenthet. A dinoflagellate Azadinium spp. egyértelműen kapcsolódik az Azaspiracid kagylómérgezésért (AZP) felelős azaszpiracid toxinok Észak-Európában való jelenlétéhez. Ezeket a toxinokat a kéthéjú kagylókban a szabályozási határértékeket meghaladó koncentrációban mutatták ki először Norvégiában 2005-ben a kék kagylókban, Svédországban pedig a kék kagylókban (Ostrea edulis és Crassostrea gigas) 2018-ban. A Pseudo-nitzschia diatom nem egyes tagjai termelik a neurotoxin domoinsavat és analogokat, amelyeket amnéziás mészhéjú állatok (AST) néven ismertek. A Pseudo-nitzschia virágzása gyakori volt az Északi-tengeren és a Skagerrak-Kattegatban, de a kéthéjú kagylókban az AST szintje a felülvizsgálati időszakban ritkán haladta meg a szabályozási határértékeket. A nyári cianobaktériumvirágok balti-tengeri virágzása főként a turizmus szempontjából aggodalomra ad okot, mivel a fürdővizek és a tengerpartok tömeges megrongálódásához vezet. A cianobaktériumok némelyike – például a nodularia spumigena, a nodularin termelője – toxinokat termel, amelyek emberi egészségügyi problémát jelenthetnek, és alkalmi kutyapusztulást okozhatnak. Az észak-európai part menti és szobahőmérsékletű tengeri régiók kulcsfontosságú ellátást nyújtanak a tengeri eredetű élelmiszerek, a társadalmi-gazdasági jólét és az ökoszisztéma-szolgáltatások terén. Az emberi eredetű hatás és az éghajlatváltozás fokozódása környezeti stresszhatásokat okoz, ami változásokat okoz a HAB-k biogeográfiai és intenzitásában. A HAB és a phycotoxinok folyamatos figyelemmel kísérése, valamint a korábbi adatbázisok, például a HAEDAT működése nem csupán folyamatban lévő állapotjelentést biztosít, hanem módot ad a HAB-ok okainak és mechanizmusainak értelmezésére is.