Background information

A tenyésztett fajok típusa
A főbb tengeri fajok közé tartozik a nagyszemű vörösdurbincs (Sparus aurata) és a tengeri sügér (Dicentrarchus labrax), a meagre (Argyrosomus regius), a nagy borostyúk (Seriola dumerilli), a nagyszemű vörösdurbincs (Diplodus puntazzo), a nagyszemű vörösdurbincs (Pagrus major), a kagyló (Mytilus spp.).
Ami a görögországi édesvízi akvakultúrát illeti, a fő fajok a szivárványos pisztráng (Oncorhynchus mykiss), a közönséges ponty (Cyprinus carpio), a coho-i lazac (Oncorhynchus cisutch), az európai angolna (Anguila anguila) és a spirulina fajok.
A brakkvizek fő fajai (extenzív akvakultúra a lagúnákban) a következők: Mugilidae: (Mugil cephalus, Lisa Ramada, Lisa saliens, Lisa aurata), Gilt-fejű durbincs (Sparus aurata), tengeri sügér (Dicentrarchus labrax) és európai angolna (Anguilla Anguilla).
Források: 2023, EUMOFA; 2022., HTMGB; MNSPA; Görögország, személyes kom., 2023. január 26.
A termelési módszer típusa
Az Eurostat szerint a görög termelés 2 021,98%-a tengeri és brakkvizekben (közel teljes egészében a tengervizekben), a többi pedig édesvízben történt. A fő előállítási módszer a tengervízben található ketrecek voltak.
Görögországban az édesvízi akvakultúra a vízi élőlények szárazföldi tavakban történő tenyésztését érinti. Ezenkívül a közelmúltban két, a Paenaeus monodon fajhoz tartozó (516 tonna éves kapacitású) és a Lithopaeneus vanamei fajhoz tartozó ( 100 tonna éves kapacitású) garnélarák-gazdaságot is jóváhagytak biolokusz típusú szárazföldi zárt vízrendszerekben. Görögországban 6 mikroalgát (Arthrospiraspp. és Spirulina spp.) is üzemeltetnek zárt, évi 170 tonna kapacitású üvegházi tartályokban, ahol geotermikus energiát használnak vízmelegítésre.
Források: 2023, EUMOFA és MNSPA
Az ágazat mérete (termelés és fogyasztás)
Tendenciák (múltbeli és jövőbeli)
- A görög akvakultúra-termelés 2025-ig 3%-kal, 2030-ig pedig 5%-kal történő növelése (nemzeti stratégiai célkitűzés).
- A versenyképesség és a kutatás megerősítése. Ezért elő kell mozdítani a tudást, az innovációt és a technológiatranszfert az ágazatban, és támogatni kell a fajok diverzifikációját, mind az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, mind a földközi-tengeri akvakultúra fokozott diverzifikálása és versenyképessége tekintetében.
- Az ökológiai termelés növelése.
Forrás: MNSPA
Az akvakultúra hatása az ország gazdaságára, élelmiszerpiacára és munkaerőpiacára
- Görögország a nagyszemű vörösdurbincs és a farkassügér legnagyobb termelője az EU-ban, és vezető szerepet tölt be a tágabb földközi-tengeri régióban.
- Görögországban az édesvízi akvakultúra nem fejlett, főként az országban rendelkezésre álló édesvíz alacsony szintje miatt, de különösen fontos gazdasági ágazat a kontinentális régió egyes hegyvidéki területei számára.
Forrás: MNSPA
Kihívások és lehetőségek
- A jelenlegi különleges területrendezési keretvégrehajtása: A fő prioritás továbbra is a szervezett akvakultúra-fejlesztési területek kijelölése, amelyek irányító testület keretében működnek, amelyek mindegyike elnöki rendelettel engedélyezett (ezek közül 6 már azonos számú ilyen területre vonatkozóan került kiadásra). A jelenlegi különleges területrendezési keret szerint Görögország egész területén már meghatározták és feltérképezik az akvakultúra céljára alkalmas tágabb területeket, amelyek a fent említett szervezett fejlesztési területek receptorai.
- Az akvakultúra jelenlegi különleges területi kereténekfelülvizsgálata: Az ágazat továbbfejlesztéséhez (új engedélyek, kapacitásbővítés, az engedélyezés egyszerűsítése, üzleti biztonság és jobb irányítás) a végrehajtás, valamint a jelenlegi különleges területfejlesztési keret felülvizsgálata és módosítása szükséges.
- A tengeri akvakultúra forgalma növekszik a régióban. A kisvállalkozások versenyképességét azonban hátráltatja az akvakultúra-létesítmények alacsony szintű innovációja és modernizációja, a kutatáshoz és innovációhoz való korlátozott hozzáférés, valamint a fajok diverzifikálására való alacsony kapacitás.
- Éghajlatváltozás.
- Széttagolt, széttagolt (és gyakran nem létező) marketingstratégiák.
- A helyi termelők alacsony alkupozíciója a nagy halkereskedőkkel szemben.
- A hitelekhez való hozzáférés hiánya.
- A termelők nem megfelelő szervezése.
- A harmadik országokból származó, alacsony áron forgalmazott termékek által támasztott verseny, de nem kell ugyanolyan szigorú normáknak megfelelniük, mint az EU-nak.
- Az eljárások egyszerűsítése és az engedélyezési eljárás befejezésével kapcsolatos késedelmek csökkentése.
- A megfelelő fenntartható akvakultúra-termelés előmozdítása a vizes élőhelyeken/lagonokban szintén hozzájárulhat ezen ökoszisztémák megőrzéséhez, amelyek az éghajlatváltozás okozta part menti eróziót is mérséklik.
- A nyílt tengeren úszó egységek vagy más, magas hozzáadott értékkel rendelkező termelési formák (pl. algák a gyógyszeriparban) fejlesztése lehetőséget kínál a kis- és középvállalkozások versenyképességének és jövedelmezőségének növelésére.
- Az akvakultúra-termelők és az akvakultúra-értéklánc pozícióját meg lehetne erősíteni a termékek diverzifikálásának támogatásával, új termelői szervezetek létrehozásával, valamint a termelők, a halfeldolgozás, -forgalmazási és -értékesítési láncok közötti együttműködés ösztönzésével.
- Az ágazat versenyképességének fokozása érdekében ösztönözni lehetne az akvakultúra társadalmi elfogadottságát és arculatának javítását célzó intézkedéseket is.
- Az akvakultúra így hozzájárulhat a kék biotechnológia fejlesztéséhez, és számos új terméket kínálhat, például gyógyszerészeti vagy biokémiai enzimeket. Ezek mellett a bioüzemanyagok (az algák ígéretes forrás), az állati takarmány, a kozmetikumok, valamint a környezet helyreállításának (biológiai lebomlás) módjai is vannak.
- Az integrált multitrofikus akvakultúra (IMTA) olyan innovatív megközelítés, amelyben a közvetlen környezetben szétszóródott főbb tenyésztett szervezetek melléktermékei és hulladékai tápanyaghordozók további fajok párhuzamos vagy egymást kiegészítő termesztéséhez. Ezek a további fajok lehetnek olyan fajok, amelyek eltávolítják a szervetlen (pl. makroalgák) vagy a szerves terhelést (pl. szivacsok, bivalve).
Forrás: MNSPA
Foglalkoztatás és a vállalkozások száma
A 2016–2018-as időszakban közvetlenül foglalkoztatott személyzet létszáma: a tengeri akvakultúrában 3,100 fő, és a becslések szerint nincsenek jelentős változások; az édesvízi akvakultúra-termelésben 250 fő, és a becslések szerint nincsenek jelentős változások; az akvakultúra-fajok lagúnákban történő tenyésztése 350.
Forrás: Görög Statisztikai Hatóság, ELSTAT
Multi-annual National Strategic Plans for the development of sustainable Aquaculture
Relevant Authorities
Applicable Legislation
- 4282/2014. sz. törvény az akvakultúra fejlesztéséről és egyéb rendelkezésekről (Kormányzati Közlöny, A. sorozat, 182. szám)
- A friss és romlandó mezőgazdasági termékek kezeléséről és forgalmazásáról, valamint egyéb rendelkezésekről szóló 4492/2017. sz. törvény (Kormányzati Közlöny, A. sorozat, 156. szám)
- A Vidékfejlesztési és Élelmiszerügyi Minisztérium felelősségi körébe tartozó pénzügyi tevékenységek keretének egyszerűsítéséről és egyéb rendelkezésekről szóló 4711/2020. sz. törvény (Kormányzati Közlöny, A. sorozat, 145. szám)
- „A Vidékfejlesztési és Élelmiszerügyi Minisztérium hatáskörébe tartozó, a mezőgazdasági ágazat korszerűsítésére és korszerűsítésére vonatkozó rendelkezések és egyéb rendelkezések” című 4691/2020. sz. törvény (Kormányzati Közlöny, A. sorozat, 108. szám)
- 1333/153983/2018. sz. miniszteri határozat: „A 165837/17. sz., 2009. december 12-i és 3702/76929/20–6–2013. sz. miniszteri határozatok felváltása a módosított, kiegészített és hatályos, az idegen és nem honos fajok akvakultúrában történő használatáról szóló 708/2007/EK tanácsi rendelet végrehajtásával kapcsolatos kérdések szabályozásáról” (Kormányzati Közlöny, B. sorozat, 5158. sz.)
- N.D.420/70 „Halászati Törvénykönyv” (Kormányzati Közlöny, A. sorozat, 27. szám)
- 1740/1987. sz. törvény „A korallképződmények, haltenyésztési vizek, akvakultúra és egyéb rendelkezések hasznosításáról és védelméről” (Kormányzati Közlöny, A. sorozat, 221. sz.)
- A Földművelésügyi Minisztérium hatáskörébe tartozó kérdések szabályozásáról és a felügyelete alá tartozó jogi személyek szabályozásáról szóló2040/1992. sz. törvény (Kormányzati Közlöny, A. sorozat, 70. szám)
- A környezetvédelemről szóló 1650/1986. sz. törvény (Kormányzati Közlöny, A. sorozat, 160. szám)
- 2742/1999. sz. törvény a területrendezésről és a fenntartható fejlődésről (Kormányzati Közlöny, A. sorozat, 207. szám)
- 4447/2016. sz. törvény: „Területtervezés – Fenntartható fejlődés és egyéb rendelkezések” (Kormányzati Közlöny, A. sorozat, 241. sz.)
- C.M.D. 31722/4–11–2011: „Az akvakultúra területtervezésére és fenntartható fejlesztésére vonatkozó különleges keret jóváhagyása...” (Kormányzati Közlöny, B sorozat, 2505. szám).
- A vízvédelemről és vízgazdálkodásról szóló 3199/2003/EK törvény – Harmonizáció a 2000/60/EK európai parlamenti irányelvvel... (Kormányzati Közlöny, A. sorozat, 280. szám)
- A projektek és tevékenységek környezetvédelmi engedélyezéséről szóló 4014/2011. sz. törvény (Kormányzati Közlöny, A. sorozat, 209. sz.)
- 28/2009. sz. elnöki rendelet a tenyésztett víziállatokra és az azokból származó termékekre vonatkozó egészségügyi ellenőrzési követelményekről a 2006/88/EK tanácsi irányelvvel és a 2008/53/EK bizottsági irányelvvel összhangban, Kormányzati Közlöny, A. sorozat, 46. szám)
Applicable Procedures
- Környezetvédelmi engedély,
- Akvakultúra-engedély:
- A letelepedés engedélyezése, és
- Értesítés az üzemeltetésről
National associations and networks
- Görög Tengerakultúra-szövetség
- Görög Akvakultúra-termelők Szervezete (HAPO/ELOPY)
- Kis- és középméretű Haltermelők Pánhellén Szövetsége
- Görög Lagoonok Halászati Szövetkezeteinek Szövetsége
- Görög kagyló- és mészhéjúhal-tenyésztők szövetsége
Relevant Websites
Contact Details
Akvakultúra, Görög Vidékfejlesztési és Élelmiszerügyi Minisztérium
Angeliki Kallara, igazgató
- Telefonszám: + 30 210 9287 193