Skip to main content
EU Aquaculture Assistance Mechanism

Görögország

Background information

Görögország térképe

A tenyésztett fajok típusa

A főbb tengeri fajok közé tartozik a nagyszemű vörösdurbincs (Sparus aurata) és a tengeri sügér (Dicentrarchus labrax), a meagre (Argyrosomus regius), a nagy borostyúk (Seriola dumerilli), a nagyszemű vörösdurbincs (Diplodus puntazzo), a nagyszemű vörösdurbincs (Pagrus major), a kagyló (Mytilus spp.). 

Ami a görögországi édesvízi akvakultúrát illeti, a fő fajok a szivárványos pisztráng (Oncorhynchus mykiss), a közönséges ponty (Cyprinus carpio), a coho-i lazac (Oncorhynchus cisutch), az európai angolna (Anguila anguila) és a spirulina fajok.

A brakkvizek fő fajai (extenzív akvakultúra a lagúnákban) a következők: Mugilidae: (Mugil cephalus, Lisa Ramada, Lisa saliens, Lisa aurata), Gilt-fejű durbincs (Sparus aurata), tengeri sügér (Dicentrarchus labrax) és európai angolna (Anguilla Anguilla).

Források: 2023, EUMOFA; 2022., HTMGB; MNSPA; Görögország, személyes kom., 2023. január 26.

A termelési módszer típusa

Az Eurostat szerint a görög termelés 2 021,98%-a tengeri és brakkvizekben (közel teljes egészében a tengervizekben), a többi pedig édesvízben történt. A fő előállítási módszer a tengervízben található ketrecek voltak.  

Görögországban az édesvízi akvakultúra a vízi élőlények szárazföldi tavakban történő tenyésztését érinti. Ezenkívül a közelmúltban két, a Paenaeus monodon fajhoz tartozó (516 tonna éves kapacitású) és a Lithopaeneus vanamei fajhoz tartozó ( 100 tonna éves kapacitású) garnélarák-gazdaságot is jóváhagytak biolokusz típusú szárazföldi zárt vízrendszerekben. Görögországban 6 mikroalgát (Arthrospiraspp. és Spirulina spp.) is üzemeltetnek zárt, évi 170 tonna kapacitású üvegházi tartályokban, ahol geotermikus energiát használnak vízmelegítésre.

Források: 2023, EUMOFA és MNSPA

Az ágazat mérete (termelés és fogyasztás)

Termelés
143.694 Tn; 640.859 ezer EUR (2021)
Halászati és akvakultúra-termékek fogyasztása
19,56 kg/fő (2021)
A fogyasztás változása
– 1% (2020/2019)

Tendenciák (múltbeli és jövőbeli)

  • A görög akvakultúra-termelés 2025-ig 3%-kal, 2030-ig pedig 5%-kal történő növelése (nemzeti stratégiai célkitűzés).
  • A versenyképesség és a kutatás megerősítése. Ezért elő kell mozdítani a tudást, az innovációt és a technológiatranszfert az ágazatban, és támogatni kell a fajok diverzifikációját, mind az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, mind a földközi-tengeri akvakultúra fokozott diverzifikálása és versenyképessége tekintetében.
  • Az ökológiai termelés növelése.

Forrás: MNSPA

Az akvakultúra hatása az ország gazdaságára, élelmiszerpiacára és munkaerőpiacára

  • Görögország a nagyszemű vörösdurbincs és a farkassügér legnagyobb termelője az EU-ban, és vezető szerepet tölt be a tágabb földközi-tengeri régióban.
  • Görögországban az édesvízi akvakultúra nem fejlett, főként az országban rendelkezésre álló édesvíz alacsony szintje miatt, de különösen fontos gazdasági ágazat a kontinentális régió egyes hegyvidéki területei számára.

Forrás: MNSPA

Kihívások és lehetőségek

Forrás: MNSPA

Foglalkoztatás és a vállalkozások száma

A 2016–2018-as időszakban közvetlenül foglalkoztatott személyzet létszáma: a tengeri akvakultúrában 3,100 fő, és a becslések szerint nincsenek jelentős változások; az édesvízi akvakultúra-termelésben 250 fő, és a becslések szerint nincsenek jelentős változások; az akvakultúra-fajok lagúnákban történő tenyésztése 350.

Forrás: Görög Statisztikai Hatóság, ELSTAT

Applicable Legislation

Applicable Procedures

  • Környezetvédelmi engedély,
  • Akvakultúra-engedély:
    1. A letelepedés engedélyezése, és
    2. Értesítés az üzemeltetésről

National associations and networks

Contact Details

Uploads

Summary in English of the "Published National Strategic Plan on Aquaculture" for Greece