A balti-tengeri kagylótenyésztéssel kapcsolatos környezeti hatásokra vonatkozó meglévő adatok

A kagylótenyésztést javasolták az eutrofizáció tüneteinek csökkentésére irányuló intézkedésként. A jelenlegi felülvizsgálat, amely a balti-tengeri kék növekedés (BBG) projekt keretében készült, a balti-tengeri kagylótenyésztés környezeti hatásaira vonatkozó jelenlegi ismereteket gyűjti össze. A meglévő adatokat a földrajzi információs rendszer által használható formátumban is katalógusba foglalták és szabványosították, amelyet online tesznek közzé a balti-tengeri kékkagyló-tenyésztés operatív döntéstámogató rendszerében (ODS).
A kagylótenyésztés fő pozitív környezeti hatása az, hogy a tenyésztett kagylók betakarításakor a tápanyagokat eltávolítják a tengeri ökoszisztémából. A tápanyagoknak a fitoplankton és más szálló por szűrése révén történő felvétele a tápanyagok és fitoplanktonok környezeti koncentrációjának csökkenését eredményezheti, ami a víz átláthatóságának növekedését eredményezheti. A jobb fényviszonyok viszont elősegíthetik a bentikus makroalga növekedését, és növelhetik a part menti fajok általános gazdagságát.
Az intenzív kagylótenyésztés a vízoszlopban lévő tápanyagok regenerálása és a biolerakok (pl. bélsár) ülepítése miatt helyi szinten is negatív hatással lehet a környezetre. A mögöttes üledékek szerves feldúsulása hipoxis betegségekhez és az üledékekből tápanyagok felszabadulásához vezethet. A kagylótenyésztő gazdaságok általános környezeti hatása az egyes helyszíneken eltérő lehet, és a termelési ciklus során idővel változhat. A kagylótenyésztés negatív hatásai valószínűleg elkerülhetők vagy csökkenthetők, ha jó oxigénnel rendelkező üledéket választanak. A BBG-projekt keretében a kagylótenyésztő gazdaságok környezeti megfigyelése segíteni fog a környezeti hatások értékelésében és a kagylótenyésztés pozitív környezeti hatásainak optimalizálásához szükséges kulcsfontosságú tényezők azonosításában.
A folyamatban lévő nemzeti környezetvédelmi megfigyelési programok nem észlelik a kagylótenyésztés közvetlen környezeti hatását, kivéve, ha az ellenőrző állomások nagyon közel vannak a kagylógazdaságokhoz. A nemzeti nyomon követés felhasználható a Balti-tengeren a tápanyagkoncentráció hosszú távú és nagy léptékű változásainak értékelésére, és referenciaként szolgálhat a kagylógazdaságok megfigyeléséhez, amennyiben ugyanazokat a módszereket alkalmazzák. A víz-keretirányelvben az ökológiai állapot értékelésére szolgáló nemzeti kritériumok alkalmazhatók a kagylótenyésztési területek környezeti állapotának értékelésére és a kagylótelepek kiválasztására. A balti-tengeri kagylótenyésztés környezeti hatásairól szóló jövőbeli tanulmányoknak különös figyelmet kell fordítaniuk az üledékekre (pl. tápanyagok, oxigén-állapot és bentikus fauna) és a víz átláthatóságára. Más vízminőségi paraméterek esetében is szükség van adatokra a kagylótenyésztés tengeri ökoszisztémára gyakorolt általános hatásának mélyebb megértése érdekében.