Útmutató a halgazdálkodásról az éghajlatváltozás fényében a haltenyésztők figyelmébe
Ez az útmutató áttekintést nyújt a haltenyésztők számára az állategészségügyre és az éghajlatváltozásra vonatkozó uniós jogszabályokról, valamint a betegségek megelőzésére irányuló intézkedésekről. Emellett innovatív megközelítéseket tár fel az...
Vészhelyzeti felkészültség vízi betegségek kitörésére
Ez a tanfolyam áttekintést nyújt a vízi élőlényekben előforduló betegségekről. Ennek során kiemeli a vízi élőlényekben előforduló betegségek hatékony megelőzésére, kezelésére és leküzdésére való felkészültség fontosságát. A tanfolyam bevezeti a...
1. Melyek az akvakultúra fő előnyei?
Ha fenntartható módon valósul meg, az akvakultúra segíthet a mai legsürgetőbb problémák megoldásában.
– Az akvakultúra tápláló és változatos élelmiszereket biztosít a világ növekvő népességének.
– Az akvakultúra csökkenti annak szükségességét, hogy több vadon élő halat fogjunk ki a halak iránti növekvő kereslet kielégítése érdekében, és ezáltal hozzájárul a halállományok megőrzéséhez.
– Friss és helyi élelmiszereket biztosíthat. A fogyasztókhoz közelebbi élelmiszer-ellátás lehetővé teszi a közlekedés szén-dioxid-kibocsátásának csökkentését.
– Az akvakultúra alacsonyabb éghajlati és környezeti hatással járó élelmiszert és takarmányt termelhet, mint más gazdálkodási formák (pl. szarvasmarhafélék tej- vagy hústermelés céljából történő tenyésztése). Azáltal, hogy több élelmiszert fogyasztunk az akvakultúrából, csökkenthetjük a gazdálkodás által a földekre nehezedő nyomást is.
– Az akvakultúra-tevékenységek bevételi és fejlesztési forrást jelenthetnek a távoli part menti és vidéki közösségek számára, ahol kevés alternatíva áll rendelkezésre. Az akvakultúra bizonyos típusai hozzájárulnak az ökoszisztémák és a biológiai sokféleség megőrzéséhez (pl. puhatestű-tenyésztés, külterjes akvakultúra a tavakban és vizes élőhelyeken, valamint algák és más gerinctelenek tenyésztése). E szolgáltatások közé tartozik a víznek a felesleges tápanyagoktól és szerves anyagoktól való megtisztítása, illetve az ökoszisztémák és a biológiai sokféleség megőrzése és helyreállítása.
2. Mit kell tennem, ha akvakultúra-tevékenységet akarok kezdeni az EU-ban?
– Mielőtt az akvakultúra-gazdaságok működnének, a jövőbeli akvakultúra-termelőknek engedélyt kell szerezniük az illetékes nemzeti hatóságoktól (az engedélyekért időnként regionális hatóságok is felelősek). A hatóságok értékelésük során ellenőrzik, hogy a javasolt helyszín megfelelő-e, és gondosan ellenőrzik a gazdaság környezetre gyakorolt lehetséges hatását.
– Az akvakultúra-termelőknek engedélyre van szükségük ahhoz, hogy tengervizet vagy édesvizet használjanak a gazdaságban. Amikor visszakerülnek a környezetbe, a víztest állapota nem romlik.
Ezenkívül az akvakultúrás létesítményeket az állat-egészségügyi hatóságoknak nyilvántartásba kell venniük vagy engedélyezniük kell, és mind a mezőgazdasági termelő, mind pedig e hatóságok kötelesek felügyeletet végezni az esetleges betegségek tekintetében.
– Az összes engedély megszerzését követően az akvakultúra-termelőknek számos feltételnek kell megfelelniük annak biztosítása érdekében, hogy az akvakultúra-tevékenységek tiszteletben tartsák a környezetet, az emberek és állatok egészségét és az állatok jólétét.
– Az engedéllyel rendelkező gazdaságoknak továbbra is figyelemmel kell kísérniük a környezetre gyakorolt hatásukat.
– A környezet védelme érdekében a gyártók csak engedélyezett takarmányt, tisztítószereket és gyógyszereket használhatnak.
– Az állategészségügy tekintetében a mezőgazdasági termelőknek számos nyilvántartást kell vezetniük, többek között arról, hogy hány állat lép be a gazdaságba és hagyja el azokat, és hányan haltak el. Nyilván kell tartaniuk azokat az intézkedéseket is, amelyeket a betegségek kockázatának megelőzése és kezelése érdekében hoznak. A fogyasztók egészségének védelme érdekében az akvakultúrával foglalkozó termelőknek szigorú élelmiszer-higiéniai és állategészségügyi szabályokat kell betartaniuk. Kizárólag engedélyezett és ellenőrzött takarmányt használhatnak.
– Az állatgyógyászati készítmények használata állatorvosi rendelvényhez kötött, és csak engedélyezett állatgyógyászati készítmények engedélyezettek, az előírt élelmezés-egészségügyi várakozási idők és maradékanyag-határértékek betartása mellett. A tenyésztőknek nyilván kell tartaniuk az általuk használt valamennyi állatgyógyászati készítményt, és meg kell őrizniük a rendelvények egy példányát.
– Ezenkívül a mezőgazdasági termelőknek biztosítaniuk kell a haszonállatok humánus kezelését a termelési ciklusuk során, valamint a vágás és a szállítás során.
3. Lehet-e bármilyen helyen és feltétel mellett fejleszteni az akvakultúrát?
Annak megállapítása érdekében, hogy egy akvakultúra-projekt végrehajtható-e egy adott területen, életképességi vizsgálatot kell végezni a területről (pl. minőségi víz rendelkezésre állása, más felhasználási módokba való be nem avatkozás, a területen található akvakultúra-telepek létrehozásának feltételei), valamint a lehetséges tenyésztett fajokról. Számos akvakultúra-terület létezik (pl. szárazföldi, part menti, nyílt tengeri, torkolati, tavakban, folyók mellett). Az engedély megszerzéséhez minden telephely eltérő feltételekkel rendelkezik, és az elvégzendő vizsgálatok eltérőek. Az illetékes hatóságok néha azonosítják azokat a korábban vizsgált területeket, ahol lehetséges az akvakultúra-tevékenység, és ez felgyorsítja az engedélyek megszerzését a területen található gazdaságok számára.
4. Lehet-e minden halfajt tenyészteni?
Bár elméletileg valamennyi halfaj felhasználható akvakultúra-tenyésztésre, jelenleg csak néhány (körülbelül 10) hal képezi az uniós akvakultúra-termelés fontos részét. Különösen azokat a fajokat tenyésztik, amelyek biológiai jellemzői közismertek, és amelyek fogságban történő szaporítása lehetséges. Ugyanakkor piaci keresletre van szükség e fajok iránt, és olyan piaci árra van szükség, amely lehetővé teszi a termelés jövedelmezőségét.
5. Melyek az uniós akvakultúrában használt fő termelési módszerek?
Az uniós akvakultúra-fajok termelési módszerei nagyon eltérőek, a főbb módszerek közül néhány a következő (HTMGB Akvakultúra-gazdasági adattáblázat, 2023):
– Lazactartók, karámok, visszakeringető rendszerek és tartályok;
– Tartályok és futópályák, visszakeringető rendszerek és pisztránghoz használt tavak;
Ólak, tartályok, tavak, farkassügér és durbincsok visszakeringető rendszerei;
– Tutaj, polikultúra, kagylóhoz használt login;
– Tavak, tartályok, futópályák, kapszok, pontyok polikultúra;
– Az osztriga fenéken, horogsorban, tutajban és polikultúrában;
Tavak, futópályák, rákfélék tartályai;
– Fenéken, tartályokon és futópályákon, tollakon, visszakeringető rendszereken, polikultúra, tutajok, horogsorok, tengeri moszatok tartályai;
– Nyitott vagy zárt rendszerű bioreaktorok mikroalgákhoz.
Emellett a korai növekedési szakaszokban a legtöbb halfajnak és tengeri moszatnak keltetőben és faiskolában kell lennie. A puhatestűek magjait keltetőkben állítják elő vagy vadon gyűjtötték be.