Background information

A tenyésztett fajok típusa
Közönséges ponty (Cyprinus carpio), észak-afrikai harcsa (hetero-Clarias, hibrid változat), valamint ezüst ponty (Hpophthalmichthysmolitrix) és nagyfejű ponty (H. nobilis) hibrid állománya. A walesi harcsák ( Silurus glanis) és a fűfélék (Ctenopharyngodon idella) termelése is jelentős.
Forrás: 2023, EUMOFA; 2022., HTMGB; Magyarország, személyes com., 2023. január 11.
A termelési módszer típusa
A tengerhez való közvetlen hozzáférés hiányában Magyarországon az akvakultúra-tevékenység az édesvízi gazdálkodásra korlátozódik. A FAO és az Eurostat szerint 2021-ben a következő fő termelési módszereket alkalmazták:
Az ágazat mérete (termelés és fogyasztás)
Forrás: 2021, magyar statisztikák
Az akvakultúra hatása az ország gazdaságára, élelmiszerpiacára és munkaerőpiacára
- Az elmúlt évtizedben Magyarország emberi fogyasztásra szánt akvakultúra-termelése mérsékelt, átlagosan évi 3,1%-os növekedést mutatott.
- Az akvakultúra egyre növekvő alágazata az intenzív haltenyésztés. A legfontosabb intenzíven tenyésztett faj az észak-afrikai harcsa (heteroklarák, hibrid variáns), amelynek Magyarország a legnagyobb termelője Európában, mivel termelését húsz év alatt csaknem nulláról több mint 3800 tonnára növelte.
- A magyarországi halfeldolgozó ágazat termeléséről nem állnak rendelkezésre hivatalos adatok.
- Magyarország halak és tengeri eredetű élelmiszerek nettó importőre. A Magyarországon fogyasztott hal 2 021,67%-a importból származott, 33%-át belföldön termelték. A legnagyobb termékcsoportot az elkészített és konzervált hal alkotja, 53%-os részesedéssel, ezt követi a (friss vagy fagyasztott) filé (friss vagy fagyasztott) 20%-kal, valamint az egész fagyasztott hal (a filé kivételével) 12%-os részesedéssel. 2020-ban az importált hal- és tengeri eredetű élelmiszerek akár 90%-a uniós országokból, főként Lengyelországból, Németországból, Spanyolországból, a Cseh Köztársaságból és Olaszországból származott.
Forrás: 2020, Eurofish
Kihívások és lehetőségek
- Az adminisztratív eljárások rendszerének javítása: Az engedélyek kiadásában részt vevő hatóságok száma és a többlépcsős engedélyezési rendszer bonyolulttá és hosszadalmassá teszi az akvakultúra-létesítmények engedélyezését, annak ellenére, hogy némi előrelépés történt az egyablakos ügyintézés és a hatóságok közötti együttműködés irányába.
- A magyar akvakultúra-ágazat számos kihívással néz szembe, többek között a munkaerőhiánnyal, a haltermelés fenntartható fokozásának szükségességével, a halgazdaságok alacsony jövedelmezőségével, a nem megfelelő vízhatékonysággal és a halgazdaságok káros környezeti hatásaival. Emellett jobban el kell ismerni a tavak gazdaságai által nyújtott ökoszisztéma-szolgáltatásokat, ami ellentétben áll az akvakultúra káros hatásairól szóló nyilatkozattal. A magyar haltermelés nagy részét biztosító tógazdaságok általában nagy mennyiségben termelnek halat, és úgy vélik, hogy számos környezeti előnnyel rendelkeznek (a biológiai sokféleség, a táj, a vízmegtartás, a tápanyag-visszatartás, az árvízvédelem, az éghajlatváltozás mérséklése), a halevő állatok által okozott károk és a Koi Herpes vírus kockázatának kezelése. A magasabb szintű halfogyasztás elérése érdekében fontos a feldolgozott termékek körének bővítése, a nyomonkövethetőség javítása és a fogyasztói bizalom növelése, ugyanakkor növelni kell a halfeldolgozó ágazat jövedelmezőségét és versenyképességét is (2020, Eurofish).
- Fontos célkitűzésnek tekinthető a közvélemény figyelmének felhívása az akvakultúrában rejlő vidékfejlesztési potenciálra, valamint olyan átlátható földhasználati kritériumok meghatározása, amelyek hozzájárulhatnak az akvakultúra-tevékenységekre rendkívül alkalmas területek területi szintű azonosításához.
- Az akvakultúra vidékfejlesztési potenciáljával, többek között gazdasági és foglalkoztatási szerepével, valamint ökológiai szerepével (éghajlat, élőhelyek és biológiai sokféleség megőrzése) kapcsolatos társadalmi tudatosság növelése
- Az érintett partnerek bevonásával olyan kritériumok és iránymutatások kidolgozása a regionális és helyi hatóságok és a területrendezésben részt vevő hatóságok számára, amelyek megkönnyítik az akvakultúra-tevékenységekre alkalmas területek kijelölését.
Forrás: 2020, Eurofish & MNPSA
Foglalkoztatás és a vállalkozások száma
2021-ben: 375 vállalkozás, 1269 teljes munkaidős alkalmazott, 193 részmunkaidős alkalmazott; ideiglenes/alkalmi foglalkoztatás: 22,254 főnap.
Forrás: Magyar statisztika
Multi-annual National Strategic Plans for the development of sustainable Aquaculture
Relevant Authorities
Applicable Legislation
Hatályos nemzeti jogszabályok:
- 2012. évi CXXVI. törvény a Magyar Mezőgazdasági, Élelmezési és Vidékfejlesztési Kamaráról;
- A haltenyésztésről és a halvédelemről szóló 2013. évi CII. törvény (Hhvtv.);
- 314/2014. (XII. 12–12. Korm. rendelet a haltenyésztési és halmegőrzési bírságokról;
- 383/2016. (XII. A mezőgazdaság területén hatósági és közigazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 2. Korm. rendelet;
- 413/2017. (XII. Az egyes halászati gazdálkodási eljárásokra vonatkozó szabályokról szóló 15. Korm. rendelet;
- 182/2022. A Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 2011. május 24-i Korm. rendelet (a továbbiakban: Alapokmányról szóló rendelet);
- 133/2013. (XII. (HU) VM rendelet a halászati gazdálkodás és -védelem egyes szabályairól;
- 89/2015. (XII. (HU) FVM rendelet a halgazdálkodási jogok állam részére történő, vagyonkezelésre, pályázati haszonbérletre és albérletre történő átruházásának egyes szabályairól;
- 90/2015. (XII. 22) FM rendelet az állami halászati jog kijelöléssel történő átruházásának és albérletbe adásának részletes feltételeiről.
- A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény;
- 2/2005. Az egyes tervek és programok környezeti vizsgálatáról szóló 12/2001. (I. 11.) Korm. rendelet;
- 82/2007. Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap, az Európai Halászati Alap és az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap által támogatott programok és intézkedések pénzügyi, számviteli és ellenőrzési rendszereinek létrehozásáról és szervezéséről szóló 25. Korm. rendelet;
- 38/2012. III. Korm. rendelet a kormányzati stratégiai irányításról;
- 60/2014. III. Korm. rendelet a támogatással megvalósított fejlesztések központi ellenőrzéséről és nyilvántartásáról;
- 272/2014. (XI. A 2014–2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának szabályairól szóló 118/2011. (XII. 5.) Korm. rendelet;
- 256/2021. A 2021–2027-es programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának szabályairól szóló 18/2002. (V. 18.) Korm. rendelet;
- 481/2021. (VIII.) 13) „A Gazdasági Újjáépítési Alap fejlesztése” alcím előirányzatainak felhasználásáról és az EU Fejlesztés alcímének központilag kezelt előirányzatairól szóló 12/2000. Korm. rendelet;
- 1023/2019. Ii. a 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó uniós kohéziós alapoknak a versenyképesség növelése érdekében történő felhasználásának tervezéséről szóló 11. Korm. határozat;
- Mezőgazdasági miniszter, 5/B/2015. A 2014–2020 közötti időszakban az Európai Unió által társfinanszírozott magyar Halászati Operatív Program programozási és végrehajtási folyamatában való részvételről és a kapcsolódó irányítási intézkedésekről.
- 37/2011. III. (22) Korm. rendelet az uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokra vonatkozó eljárásról és a regionális támogatási térképről;
- 50/2007. (VI. A mezőgazdasági vállalkozások számára csekély összegű támogatásként rendelkezésre álló intézményi garanciákról szóló 27) FVM rendelet;
- 64/2008. A minőségi pontytermelési rendszerben való részvételhez nyújtott csekély összegű támogatásról szóló, 2004. május 14-i FVM rendelet;
- 39/2011. 18/2001. (V. 18.) VM rendelet az Agrár Széchenyi Kártyarendszerek keretében nyújtott csekély összegű támogatásokról;
- 94/2013. (X.10.) VM rendelet a kezességvállalási díjak költségvetési támogatásáról a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak történő hitelezés megkönnyítése érdekében.
- A vándorló, vadon élő állatfajok védelméről szóló, 1979. június 23-án Bonnban kelt egyezmény kihirdetéséről szóló 1986. évi 6. sz. törvényerejű rendelet;
- A nemzetközi jelentőségű vadon élő állatokról és növényekről szóló 1993. évi XLII. törvény, különösen az 1971. február 2-án Ramsarban elfogadott, a vízimadarak tartózkodásáról szóló egyezmény és annak 1982. december 3-án és 1987. május 28-án és június 3-án elfogadott módosításai;
- A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: KVT.);
- A Biológiai Sokféleség Egyezmény kihirdetéséről szóló 1995. évi LXXXI. törvény;
- A természetvédelemről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: TVT.);
- A veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló, 1973. március 3-án Washingtonban elfogadott egyezmény kihirdetéséről szóló 2003. évi XXXII. törvény;
- 2012. évi CXXXVII. törvény a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló, 1973. március 3-án Washingtonban elfogadott egyezménnyel kapcsolatos fenntartásról és az egyezmény módosításának kihirdetéséről;
- A Biológiai Sokféleség Egyezményhez csatolt, a genetikai erőforrásokhoz való hozzáférésről és a hasznosításukból származó előnyök igazságos és méltányos megosztásáról szóló Nagojai Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 2014. évi VIII. törvény;
- 33/1997. (II) Korm. rendelet a természetvédelmi bírság kiszabásának szabályairól;
- 67/1998. (IV.) Korm. rendelet a védett és különösen védett életközösségekre vonatkozó korlátozásokról és tilalmakról;
- 74/2000. Az 1994. június 29-én Szófiában létrehozott, a Duna védelmére és fenntartható használatára irányuló együttműködésről szóló egyezmény kihirdetéséről szóló (V. 31.) Korm. rendelet;
- 130/2000. VII.) a határokat átlépő vízfolyások és nemzetközi tavak védelméről és használatáról szóló, 1992. március 17-én Helsinkiben aláírt egyezmény kihirdetéséről szóló 17/1992. Korm. rendelet;
- 219/2004. (VII.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről;
- 220/2004. VII.) Korm. rendelet a felszíni vizek minőségének védelmére vonatkozó szabályokról;
- 275/2004. Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi területekről szóló (X.8.) Korm. rendelet;
- 276/2004. Az egyes természetvédelmi támogatások és ellentételezések részletes szabályairól szóló (X.8.) Korm. rendelet;
- 314/2005. (XII. A környezeti hatásvizsgálatról és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 25. Korm. rendelet;
- 27/2006. (II) Korm. rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről;
- 348/2006. (XII. A védett állatfajok védelmének, tartásának, hasznosításának és kiszerelésének részletes szabályairól szóló 23. Korm. rendelet;
- 78/2007. (IV.) a környezetvédelmi alapnyilvántartásról szóló 24. (24.) Korm. rendelet;
- 90/2007. (IV.) (26) Korm. rendelet a környezeti károk megelőzésének és felszámolásának szabályairól;
- 91/2007. (IV.) (26) Korm. rendelet a természetben okozott károk mértékének meghatározásáról és a helyreállítás szabályairól;
- 292/2008. (XII. A veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelmét szabályozó nemzetközi és európai közösségi jogi aktusok végrehajtásának egyes szabályairól szóló 10. Korm. rendelet;
- 71/2015. Iii. a környezet- és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 30. Korm. rendelet;
- 408/2016 (XII. Az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének és behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről szóló kormányrendelet;
- 19/1997. (VII.) 4.) KöM rendelet az elkobzott védett természeti javakkal kapcsolatos intézkedésekről;
- 13/2001. A védett és különösen védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok elterjedéséről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi jelentőségű növény- és állatfajok közzétételéről szóló 2004. május 9-i környezetvédelmi miniszteri rendelet;
- 6/2002. (XI. 5.) az ivóvízkivételre használt, illetve a halak életkörülményeinek biztosítására kijelölt ivóvízbázisként és felszíni vízként kijelölt felszíni vizek szennyezettségi határértékeiről és azok ellenőrzéséről szóló KvVM rendelet;
- 30/2004. (XII. (30) A felszín alatti vizek értékelésének egyes szabályairól szóló környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszteri rendelet;
- 31/2004. (XII. (30) A felszíni vizek állapotának figyelemmel kísérésére és értékelésére vonatkozó egyes szabályokról szóló környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszteri rendelet;
- 12/2005. (VI. 17) KvVM rendelet a fokozottan védett növény- és állatfajok élőhelyei és élőhelyei korlátozásának részletes szabályairól;
- 27/2005. (XII. 6) Környezet- és Vízügyi Minisztérium rendelete a használt és a szennyvíz kibocsátásának ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokról;
- 101/2007. (XII. (23) A felszín alatti vízkészletek beavatkozásának és a vízkutak fúrásának szakmai követelményeiről szóló KvVM rendelet;
- 30/2008. (XII. (31) A víz helyreállítására, védelmére és károsodásának megelőzésére irányuló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó műszaki szabályokról szóló KvVM rendelet;
- 6/2009. (IV.) 14) A földtani közegek és a felszín alatti vizek szennyezés elleni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezés méréséről szóló KvVM-KM együttes rendelet;
- 111/2009. VIII. 19) FVM rendelet az idegen és nem honos halfajok akvakultúrában történő felhasználásának szabályairól;
- 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi területek által érintett földparcellákról;
- 14/2015. Iii. a környezet- és természetvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 31) FM rendelet;
- 32/2004. (IV.) 19) OGY határozat, amely a nagy genetikai értékű, védett őshonos vagy veszélyeztetett magyar haszonállat-fajtákat nemzetinek nyilvánítja.
- 1998. évi XXVIII. törvény az állatok védelméről és kíméletéről;
- Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény,
- 2012. évi CXXVII. törvény a Magyar Állatorvosi Kamaráról és az állategészségügyi szolgáltatás nyújtásáról;
- Az állattenyésztés szabályozásához szükséges törvényi rendelkezésekről szóló 2019. évi LVI. törvény;
- 244/1998. (XII. 31/1999. Korm. rendelet az állatvédelmi bírságokról;
- 22/2012. Ii. a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalról szóló 29. (29.) Korm. rendelet;
- 40/2013. Ii. (szovjet Az állatkísérletekről szóló rendelet;
- 188/2019. VII.) az állattenyésztésről szóló 30. Korm. rendelet;
- 41/1997. Az Állat-egészségügyi Kódexről szóló 30/2011. (V. 28.) FM rendelet;
- 44/2003. IV.) (26) FVM rendelet a Magyar Takarmánytörvény kötelező követelményeiről;
- 64/2007. (VII.) 23) FVM-EüM együttes rendelet az állati eredetű élelmiszerek forgalomba hozatalának és előállításának élelmiszer-higiéniai feltételeiről az értékesítés helyén;
- 119/2007. (X. 18.) FVM rendelet a tartási helyek, kultúrák és egyes kapcsolódó adatok nemzeti nyilvántartási rendszeréről;
- 113/2008. (VIII.) 30) Az állatbetegségek bejelentési eljárásáról szóló FVM rendelet;
- 127/2008. (IX. (29) a tenyésztett víziállatokra és az azokból származó termékekre vonatkozó állat-egészségügyi követelményekről és a víziállatokban előforduló egyes betegségek megelőzéséről és az azok elleni védekezésről szóló FVM;
- 128/2009. Az állatgyógyászati készítményekről szóló (X. 6.) FVM rendelet;
- 152/2009. (XI. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium rendelete a Magyar Élelmiszer Törvénykönyv kötelező követelményeiről;
- 3/2010. (VII.) VM rendelet az élelmiszerek előállításával és forgalmazásával kapcsolatos adatszolgáltatásról és nyomon követhetőségről;
- 65/2012. (VII.) VM rendelet a takarmány előállításának, forgalomba hozatalának és felhasználásának egyes szabályairól;
- 34/2013. 14/2001. (V. 14.) VM rendelet a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek ökológiai gazdálkodási követelményeknek megfelelő tanúsításáról, előállításáról, forgalmazásáról, címkézéséről és ellenőrzéséről;
- 74/2013. (VIII.) 30) VM rendelet az egyes állatbetegségekkel kapcsolatos intézkedésekről és az azokhoz kapcsolódó állami kompenzációról;
- 36/2014. (XII. Az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásról szóló 17. sz. FM rendelet;
- 43/2014. (XII. (29) A tenyésztésszervezési feladatokhoz nyújtott támogatás felhasználásának részletes feltételeiről szóló FM rendelet;
- 61/2016. (IX. A GMO-k hiányára utaló jelzésekről szóló 15. sz. FM rendelet.
- A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény;
- Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény;
- 2009. évi LXXVI. törvény a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól;
- 2015. évi XCVII. törvény a mezőgazdasági termékpiacok szervezésének egyes szempontjairól, a termelői szervezetekről és a szakmaközi szervezetekről;
- 210/2009. (IX. (29.) Korm. rendelet a kereskedelmi tevékenység végzésének feltételeiről;
- 2/2018. A szakmaközi szervezetek elismerésének és ellenőrzésének részletes szabályairól szóló FM rendelet.
- A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény);
- 1996. évi XXI. törvény a területrendezésről és területrendezésről (a továbbiakban: Tftv.);
- 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről;
- 2018. évi CXXXIX. törvény Magyarország és egyes kiemelt területek területrendezéséről;
- 253/1997. (XII. (HU) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről;
- 31/2007. (28) Korm. rendelet a területrendezéssel és területrendezéssel kapcsolatos információs rendszerről, valamint a kötelező adatközlés eljárásáról;
- 76/2009. (IV.) a területrendezés hatósági eljárásairól szóló 8. (8.) Korm. rendelet;
- 190/2009. (IX. Korm. rendelet a főépítész tevékenységéről;
- 218/2009. 26/1998. (X. 6.) Korm. rendelet a területrendezési koncepció, a területrendezési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint ezek integrálásának, előkészítésének, egyeztetésének, elfogadásának és közzétételének részletes szabályairól;
- 16/2010. (II) a területrendezéssel és területrendezéssel kapcsolatos dokumentumok gyűjtéséről, megőrzéséről, nyilvántartásáról és felhasználásáról szóló 5/2015. Korm. rendelet;
- 37/2010. II. (26) Korm. rendelet a területi monitoring rendszerről;
- 77/2010. Iii. a területrendezés engedélyezéséről és a területrendezési tevékenység felügyeletéért felelős hatóság kijelöléséről szóló 25–25. Korm. rendelet;
- 115/2014. (IV.) Korm. rendelet a mezőgazdasági vízszolgáltatás díjrendszeréről;
- 43/1999. (XII. (26) A vízkészletekhez való hozzájárulás kiszámításáról szóló KHVM rendelet.
Applicable Procedures
- Előzetes vizsgálati eljárás.
- Környezeti hatásvizsgálat: Szükséges, ha az előzetes eljárás eredményeként a környezetvédelmi hatóság környezeti hatásvizsgálatot, intenzív ketrecben vagy tótermesztő üzemben folytatott haltenyésztés esetén pedig nemzeti jelentőségű védett természeti területen, illetve tó- vagy tórendszer létesítése esetén 30 hektárnál nagyobb nemzeti jelentőségű védett természeti területet foglal magában.
- A megyei kormányhivatal engedélye.
- Vízobjektum-azonosító nyilatkozat.
- Vízjogi engedély.
- Vízjogi üzemeltetési engedély.
- Halgazdaságok engedélyezése és nyilvántartásba vétele.
- Az idegen és nem honos fajok akvakultúrában való alkalmazásának engedélyezése
- A tenyésztő szervezetek elismerése.
- A keltetőállomásról szóló értesítés.
- Önellenőrzési terv kidolgozása.
National associations and networks
Relevant Websites
Contact Details
Halászati Irányítási Főosztály, Földművelésügyi Minisztérium
Péter Lengyel Halászati és Akvakultúra-ágazati igazgató
- Telefonszám: + 36 1 795 6294