Az alacsony Trofikus Akvakultúra (LTA) a táplálékháló alacsonyabb szintjét elfoglaló fajok termelésére összpontosít. Az LTA nem táplált akvakultúra, amely magában foglalja a filtrálókat (pl. kagylók, osztriga és kagyló), a húsevőket (pl. tengeri uborka), a tengeri moszatokat, valamint a növényevő halakat (pl. pontyok). A hosszú távú kereskedelmi megállapodások összhangban vannak a fenntartható akvakultúra elveivel azáltal, hogy csökkentik a véges erőforrásoktól való függést és minimalizálják a környezeti lábnyomot.
Az alacsony trofikus akvakultúra (LTA) előnyei a következők:
1. Csökkentett energiabevitel: A hosszú távú technológiaértékelés az élelmiszerláncban alacsonyabb szinten lévő fajokra összpontosít, és kevesebb energiaráfordítást igényel, mint a húsevő fajok tenyésztése. Ez hatékonyabb erőforrás-felhasználást eredményez.
2. Jobb vízi ökoszisztémák: A hosszú távú technológiaértékelés (különösen a filtrálók és a tengeri moszatok tenyésztése) felszívhatja a nitrogén-, foszfor- és szénfelesleget, ezáltal enyhítve az eutrofizációt és az éghajlatváltozás hatásait. Ezenkívül az LTA-gyakorlatok a víz minőségét is javíthatják (pl. kagylók, osztrigák és kagylótenyésztés) szűrés és a tengerfenék minősége (pl. kagyló- és tengeri uborkatenyésztés) révén a tenyésztett fajok homokban történő mozgatása révén.
3. Diverzifikáció: A hosszú távú kereskedelmi megállapodás bővíti a fenntartható módon megművelhető fajok körét, hozzájárulva az uniós akvakultúra-ágazaton belüli diverzifikációhoz.
4. A nagy értékű termékek fejlesztésének lehetősége: amint azt az ASTRAL projekt is kiemelte, az LTA nyersanyagokat biztosíthat élelmiszerek, takarmányok, kozmetikumok, gyógyszerek, bioműanyagok és más értékes termékek előállításához.
Az alacsony Trofikus Akvakultúra (LTA) kihívásai a következők:
1. Piaci kereslet és fogyasztói elfogadottság: az LTA-termékek (pl. tengeri moszatok) iránti fogyasztói kereslet egyes régiókban alacsonyabb lehet, mint más fajok esetében1. Folyamatban vannak az erőfeszítések, például az EU Akvakultúra-kampánya és az uniós algakezdeményezés révén, hogy növeljék e termékek ismertségét és elfogadottságát.
2. Szabályozási keretek: előfordulhat, hogy a hosszú távú kereskedelmi megállapodásokat szabályozó szabályozási keretek kevésbé fejlettek, mint a hagyományos akvakultúrára vonatkozók, ami bizonytalanságot okozhat a befektetők és a gazdasági szereplők számára (lásd az IMTA-ról szóló GYIK-t).
3. A környezeti feltételektől való függés: A hosszú távú technológiaértékelés, különösen a nyílt vizekben, érzékeny lehet a környezeti feltételek – például a hőmérséklet, a sótartalom és a tápanyagok rendelkezésre állása – változásaira. A szélsőséges időjárási események is kockázatot jelenthetnek.
Fontos megjegyezni, hogy a hosszú távú technológiaértékelés előnyei és kihívásai a tenyésztett fajoktól, a gazdaság elhelyezkedésétől, a termelési rendszertől és az alkalmazott konkrét gazdálkodási gyakorlatoktól függően változhatnak.
A hosszú távú technológiaértékelés és a nagyobb trofikus fajok termelése (pl. húsevő fajok termelése) kombinálható olyan pozitív környezeti előnyök elérése érdekében, mint például a tápanyagfelvétel és a szénmegkötés. Az integrált multitrofikus akvakultúra (IMTA) egyik alapelve az LTA integrálása a magasabb trofikus fajok tenyésztésébe.
A „Stratégiai iránymutatás a fenntarthatóbb és versenyképesebb akvakultúra-ágazathoz a 2021 és 2030 közötti időszakra” című dokumentum hangsúlyozza az alacsonyabb trofikus szinttel rendelkező fajok felé történő diverzifikáció fontosságát.
Az algákra vonatkozó uniós kezdeményezés célja az uniós algaágazat támogatása, beleértve a tengeri moszat akvakultúráját is, az irányítás javítása, vállalkozástámogatási mechanizmusok kidolgozása, az algákkal kapcsolatos tudatosság és elfogadottság növelése az EU-ban, valamint az algákkal kapcsolatos ismeretek, kutatások és adatok javítása, valamint az innováció ösztönzése.
Az akvakultúra-ágazati tanácsadó bizottság (AAC) 2024 októberében ajánlást tett közzé az ilyen típusú akvakultúráról, amely itt található: https://aac-europe.org/en/publication/aac-recommendation-on-promoting-l…
Az Európai Unió (EU) számos, a hosszú távú kereskedelmi megállapodással kapcsolatos kutatási projektet finanszírozott azzal a céllal, hogy előmozdítsa az akvakultúra fenntarthatóságát és versenyképességét a régióban. Figyelemre méltó például az AquaVitae (https://aquavitaeproject.eu/), az ASTRAL (https://www.astral-project.eu/) és az ULTFARMS (a továbbiakban: ULTFARMS), mivel hozzájárulnak a hosszú távú kereskedelmi megállapodások és a fenntartható akvakultúra-gyakorlatok előmozdításához is.
Az ULTFARMS úttörő projekt a Horizont Európa óceánpolitikai küldetése (Horizon Europe Ocean Mission) elnevezésű projekt, amelynek célja az LTA-rendszerek forradalmasítása. Feladata, hogy a kihívást jelentő tengeri körülmények és az alacsony sótartalmú környezetek mellett optimalizálja az egész életen át tartó tanulással kapcsolatos termelést. Az innovatív műszaki, műszaki, ökológiai és biológiai folyamatok integrálásával az ULTFARMS célja, hogy az Északi-tengeren és a Balti-tengeren található tengeri szélerőműparkokban nyereséges, fenntartható és ökológiailag megbízható termelési láncot hozzon létre az alacsony trofikus fajok (tengeri moszatok és puhatestűek) tekintetében.