Az európai vízi erőforrásokra vonatkozó jövőbeli társadalmi-politikai forgatókönyvek: Az akvakultúra-előrejelzések működőképessé tett kerete

A vízi környezet éghajlatváltozás okozta változásai máris hatással voltak az európai akvakultúra-ágazat kereskedelmi szempontból legfontosabb uszonyos csontoshal- és kagylófajokra. A vízminőségben és a hőmérsékletben bekövetkező változások mellett, amelyek az egészségi állapot, a növekedési teljesítmény és/vagy a takarmány-átalakítás megváltoztatása révén közvetlenül befolyásolhatják a haltermelést, az akvakultúra-ágazat a termelési költségek és a hozamok tekintetében is bizonytalan jövővel néz szembe. Például a haltáp kulcsfontosságú összetevőinek (fehérjék, omega-3 zsírsavak) elérhetősége nemcsak az éghajlat jövőbeli változásaitól függ, hanem társadalmi és politikai tényezőktől is, ezáltal befolyásolva a takarmányköltségeket. Az energia jövőbeli költsége, amely a halgazdaságok másik fő kiadása, különböző tényezőktől is függ. Végezetül a forgalmazási lehetőségek és támogatások jelentős hatással lesznek az akvakultúra jövőbeli jövedelmezőségére. Az éghajlatváltozásra és az európai vízi erőforrásokra (CERES) vonatkozó uniós Horizont 2020 projekt keretében kidolgozott négy társadalmi-politikai forgatókönyv kerete alapján meghatároztuk, hogy az akvakultúra-ágazat e kulcsfontosságú tényezői hogyan változhatnak a jövőben. Ezt követően ezeket a forgatókönyveket alkalmazzuk annak előrejelzésére, hogy az éghajlatváltozás, valamint a társadalmi és gazdasági tendenciák hogyan befolyásolják az évszázad közepére (2050) az európai akvakultúra jövedelmezőségét. Bevált összehasonlító teljesítményértékelési megközelítést alkalmaztunk annak érdekében, hogy a kiválasztott európai termelési régiókban a „tipikus gazdaságok” jelenlegi és jövőbeli gazdasági teljesítményét a „Világpiacok”, a „Nemzeti vállalkozások”, a „Globális fenntarthatóság” és a „helyi vezetés” forgatókönyv szerint egymással szembeállítsuk. Ezek a forgatókönyvek részben az IPCC kibocsátási forgatókönyvekről szóló különjelentésén és azok reprezentatív koncentrációs pályáin, valamint a széles körben használt közös társadalmi-gazdasági pályákon alapultak. Ezek a forgatókönyvek együttesen ellentmondanak a döntéshozatal helyi és nemzetközi súlypontjának, a kevésbé súlyos környezeti változásoknak, valamint a jövőbeli nyersanyagárak, a készpénzbevételek és a költségek miatt a termelőkre gyakorolt különböző következményeknek. Az évszázad közepére jellemző gazdaságok jövedelmezősége a leginkább érzékeny volt a takarmányköltségek jövőbeli alakulására, a hozamok ártendenciáira és a forgalmazási lehetőségekre, szemben az éghajlatváltozás okozta környezeti változások közvetlen hatásával. Ezek az eredmények alapul szolgálhatnak az európai akvakultúra-ágazat alkalmazkodási tervezéséhez. Emellett a társadalmi és gazdasági dimenziókat is magában foglaló következetes forgatókönyvek alkalmazása megkönnyíti az alkalmazkodási tanácsadás regionális és globális összehasonlítását a kék növekedés ágazatain belül és azok között egyaránt.