Az antibiotikum-használat alternatíváinak felülvizsgálata az akvakultúrában

Az akvakultúrás termelésnek az 1980-as évek óta tartó gyors növekedésével párhuzamosan nőtt a járványkitörések száma. Az antimikrobiális szereknek a tenyésztett vízi fajok betegségei elleni okos és/vagy helytelen alkalmazása jelentős fenyegetést jelent a sikeres és fenntartható akvakultúra-ágazat fejlődésére és növekedésére nézve. Az antimikrobiális rezisztencia (AMR) növekedése fontos következmény, amely a vízi élőlények populációiban előforduló gyakori bakteriális betegségek kezelésének nehézségét eredményezi, valamint antibiotikum-maradékok jelenlétét az élelmiszer-halakban és az azokból készült termékekben, ami a behozatal megtagadásához és a nemzetközi kereskedelemre gyakorolt negatív hatásokhoz vezet. Az antimikrobiális rezisztencia gyakoriságának csökkentése érdekében a helyes akvakultúrának és a hatékony biológiai biztonsági gyakorlatoknak magukban kell foglalniuk az antibiotikumok körültekintő és felelősségteljes használatát, valamint a betegségmegelőzés kezelése mellett az antibiotikumok alternatíváinak alkalmazását is. Ez a cikk áttekinti az antibiotikum-használattal és az antimikrobiális rezisztencia akvakultúrában való megjelenésével kapcsolatos probléma hatókörét tárgyaló szakirodalmat, valamint az életképes alternatívák (pl. vakcinázás, bakteriofágok, határozatképesség kioltása, probiotikumok és prebiotikumok, csirke tojássárgája ellenanyag és gyógynövény-származék) mérlegelését és megvitatását. Megvitatják az olyan konkrét esettanulmányokból levont tanulságokat is, mint például a tenyésztett lazac vakcinázása Norvégiában, valamint a specifikus kórokozóktól mentes vetőmagok használata a biológiai biztonsági stratégia elsődleges és lényeges részeként.