Németország

A tenyésztett fajok típusa

Éti kagyló (Mytilus spp.), osztriga (Ostrea edulis), szivárványos pisztráng (Oncorhynchus mykiss), artic cif Umbla (Salvelinus cf Umbla) (Forrás: ZSM), közönséges ponty (Cyprinus carpio). Továbbá: Az afrikai és európai harcsákat és a nagy értékű fajokat, például az angolnát, a tokhalakat, a rákféléket és a fogassüllőket a visszakeringető akvakultúra-rendszerekben (RAS) állítják elő.

^{Forrás: 2023, EUMOFA; 2022., HTMGB; Müncheni állami állatgyűjtemény, ZSM; Németország, személyes közösség, 2023. január 30.}

A termelési módszer típusa

Az Eurostat szerint a német termelés 2 021,25%-a tengeren és édesvízben folyik, és a tengeri termelés nagy része tengerfenéken folytatott kagylótenyésztést foglal magában a tengeren. (2023, EUMOFA). 

Németországban az akvakultúra féltermészetes, külterjes gazdálkodású földes tavaktól átfolyásos létesítményekig, hálóketrecekig és zárt dugattyús rendszerekig terjed. A tengeri környezetben a kagylótenyésztés szintén az akvakultúra részét képezi.

^{Forrás: 2023, EUMOFA és MNSPA}

^{Forrás: 2023, EUMOFA}

Tendenciák (múltbeli és jövőbeli)

• A meglévő akvakultúra-termelési kapacitás fenntartása, stabilizálása és fejlesztése.
• A haltermelés és más akvakultúra-termelés növelése a fenntartható termelésben („környezetbarát növekedés”)
• A tóterületek megőrzése és az elhagyott tavaknak a gazdálkodásba való visszatérése az akvakultúra különleges formájaként, jellegzetes külterjes gazdálkodási módszerével, valamint az állatállomány és a közjó kettős funkciójával (természetvédelem, táj, vízegyensúly)
• A hazai akvakultúra-termékekről kialakult kép javítása és a regionális forgalmazás erősítése
• Az akvakultúra éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodása és a reziliencia növelése.  

^{Forrás: MNSPA}

Az akvakultúra hatása az ország gazdaságára, élelmiszerpiacára és munkaerőpiacára

• Néhány kivételtől eltekintve Németországban az akvakultúrát hosszú stagnálás jellemzi. A növekedés akadályai közé tartozik különösen a jogi keretnek való megfelelés, a nehézkes engedélyezési gyakorlatok, az alacsony globális versenyképesség, valamint a ragadozók és a védett állatok miatt a készletekben bekövetkező veszteségek. Emellett problémák tapasztalhatók az akvakultúra-termékekről alkotott képben, valamint hiányosságok tapasztalhatók a képzési és kutatási struktúrákban.
• Németországban az akvakultúra-gazdaságok túlnyomórészt családi tulajdonban vannak, és nagyon kis méretű struktúrával rendelkeznek (néhány kivétellel a tengeri kagyló-akvakultúra esetében). A közelmúltban az algákat vagy más vízi szervezeteket előállító vállalatok az akvakultúra vagy az ökológiai technológia átmeneti területeit is elfoglalják.
• Németországban a pontyot körülbelül 23,000 hektáros tavakban termesztik. A fő termőterületek Bajorországban, Szászországban és Brandenburgban találhatók. A gazdaságok szerkezete és intenzitása nagyon eltérő. Az előállított ponty mennyisége továbbra is enyhén csökken.
• Lazacfélék termelése: Ez a haltermelési forma – a mészhéjú állatok tenyésztésével foglalkozó ágazat mellett – Németország legnagyobb nyereséges akvakultúra-ágazata, amely jelenleg jelentős gazdasági erővel rendelkezik.
• A nettó ketrecekben történő haltermelés évek óta stagnál. Összességében a nettó ketrecek jelenleg csekély jelentőséggel bírnak Németországban.
• Németországban sikeresen működnek például az angolnák és az afrikai harcsák visszaforgatására szolgáló létesítmények. A legnagyobb létesítmények eddig évi száz tonna termelést értek el.
• Évek óta csak a mészhéjú állatok tenyésztési ágazata nőtt jelentősen. Különösen Schleswig-Holsteinben a kagylóágazat fejlődése stabilizálja a kagylótermesztés fejlődését. A magkagylók intelligens gazdálkodási rendszerekkel történő termesztése kulcsfontosságú tényező.
• A tengeri uszonyoshal-akvakultúra gyakorlatilag nem létezik Németországban.
• Algatermesztés: Németországban létezik élelmiszer-engedély az egyes zöld algákra, a Chlorella sp.-re és a sodort cianobacterium Spirulina sp. A makroalgák esetében elsősorban barna algákat (Saccharina latissima), zöld algákat (Enteromorpha/Ulva) és vörös algákat (Delesseria sanguinea) termesztenek. A vonatkozó német termelési volumen nem ismert, de valószínűleg marginális lesz.
• A fogyasztók egyre nagyobb keresletet támasztanak a regionális termékek iránt. A behozatalra továbbra is szükség lesz, de a hazai akvakultúra az eddiginél nagyobb mértékben képes kielégíteni saját szükségleteit.
• Németország a fogyasztott halak és tengeri eredetű élelmiszerek mintegy 89%-át importálja.
• A hivatalosan „biológiailag tanúsított” akvakultúra-ágazati vállalkozások pontos száma Németországban nem ismert, mivel a hivatalos statisztikák csak bizonyos méretű vagy termelési volument meghaladó gazdaságokra terjednek ki. Számos kisebb regionális címke létezik (QZBW, Schwarzwaldforelle, Fisch aus NRW stb.), amelyek valamivel népszerűbbek, mint az ökológiai címkék, mivel olcsóbbak és kevésbé kidolgozottak.

^{Forrás: MNSPA}

Kihívások és lehetőségek

^{Forrás: MNSPA}

Foglalkoztatás és a vállalkozások száma

Németországban mintegy 2400 (> 0,3 hektár vagy 200 m²) hal- és tengeri élelmiszert termesztenek édes- és tengervizeken. Összesen mintegy 1800 főt foglalkoztatnak akvakultúra-létesítményekben, és a feltételezések szerint mintegy 3200 fizetés nélküli tulajdonosból és családtagból álló további munkaerőt foglalkoztatnak.

^{Forrás: 2022., HTMGB}

• Németországban a szövetségi államok (Länder) felelősek az akvakultúráért. A tengeri akvakultúrára a szövetségi tengeri halászati törvényben meghatározott szabályok is vonatkoznak.
• Szövetségi Élelmiszerügyi és Mezőgazdasági Minisztérium (BMEL)
• A szövetségi kormány akvakultúra-portálja
• Szövetségi Környezetvédelmi, Természetvédelmi, Nukleáris Biztonsági és Fogyasztóvédelmi Minisztérium
• Szövetségi Bel- és Közösségügyi Minisztérium (BMI) 

• Szövetségi tengeri halászati törvény
• Állatjólléti törvény
• Állatvédelmi rendelet
• A vízkészletekről szóló törvény
• A környezeti hatásvizsgálatról szóló törvény (UVPG), 2. melléklet, lista
• Szövetségi szinten a 22 területrendezési törvény (ROG) szabályozza. 2008. december (BGBl. I. 2.986. o., legutóbb a 2017. július 20-i törvény (BGBl. I. 288. o.) a területrendezésről 

Ennek megfelelően a Németországi Szövetségi Köztársaságban az akvakultúra-engedélyeket a helyzettől függően gyakran nem egyetlen hatóság (egyablakos rendszer) végezheti. Éppen ellenkezőleg, a projektgazdának gyakran több hatósággal is kapcsolatba kell lépnie annak érdekében, hogy megszerezze az üzem építésére és üzemeltetésére vonatkozó különböző engedélyeket (nincs, vagy legalábbis nincs teljes összefonódási döntés).