A tengeri akvakultúra-tutajok rendkívül nagy teljesítményű betonban (UHPC) készült összehasonlító környezeti és társadalmi életciklus-értékelései

Ennek a dokumentumnak az a célja, hogy összehasonlítsa a Spanyolországban a kagylótenyésztésben használt három típusú vízi jármű környezeti és társadalmi hatásait. Ezek a hagyományosan fából készült szerkezetek rövid élettartamúak, és üzemi körülményeik miatt gyakori karbantartást igényelnek ahhoz, hogy teljes mértékben működőképesek legyenek. Az uniós finanszírozású ReSHEALience projekt (H2020–GA760824) kísérleti projektjeinek alapját képező, rendkívül nagy teljesítményű betonnal (UHPC) készült innovatív megoldást 2016-ban a gyorstelepítésű kapacitás fejlesztette ki. Az akvakultúra-tutaj alternatív megoldásai által kiváltott környezeti és társadalmi hatások számszerűsítése érdekében életciklus-alapú megközelítést alkalmaztak. A környezeti hatások értékeléséhez az ISO 14040 és az ISO 14044 szabvány szerinti életciklus-értékelési módszertant, míg a társadalmi életciklus-értékelés (SLCA) módszertanát használták a termékek SLCA-jára vonatkozó iránymutatások és a Ciroth és Franze által kidolgozott társadalmi hatásvizsgálati módszer (2011) szerint a társadalmi hatások értékelésére: az alternatív megoldásokhoz ugyanazt a funkcionális egységet és az életciklus ugyanazon szakaszait határozták meg, amelyeket bele kell foglalni a vizsgálatba. Az életciklus-értékelés eredményei alapján, amelyek a „Goal and scope” szakaszban a kagylók akvakultúra-struktúráira vonatkozóan leírt rendszerhatárból származnak, a bölcsőtől a sírig terjedő elemzés legnagyobb környezeti hatásait a hagyományos Raft okozza a festékek időszakos alkalmazásán alapuló karbantartással; a legkisebb környezeti hatásokat a hagyományos Raft okozza a sérült rönkök fokozatos cseréjén alapuló karbantartással, míg az innovatív Raft közbenső magatartást tanúsít a környezeti hatás keletkezése tekintetében. Az S-LCA eredményei alapján megállapítható, hogy mindkét megoldás jelentős hatással jár; mindazonáltal az innovatív megoldás hatása valamivel kisebb, mint a hagyományos megoldásoké, amelyek csökkenthetők, ha a társadalompolitikában bizonyos óvintézkedéseket tesznek. A szociális fogadóállomásokat az általános társadalmi hatások csökkentésének elősegítése érdekében határozzák meg. Következésképpen megállapítható, hogy mind környezetvédelmi, mind társadalmi szempontból az akvakultúra-tutajra vonatkozó hagyományos megoldások a leghatásosabbak, különösen akkor, ha a karbantartás festékalkalmazáson alapul. Az innovatív betonok használata lehetővé teszi hosszabb élettartamú raftok építését, minimális karbantartási igénnyel (vagy annak hiányával). Ezenkívül az új vállalatok viselkedése nagyobb figyelmet fordít a tevékenységükkel kapcsolatos szociális szempontokra, és a hagyományos vállalatokhoz képest némi javulást mutat.