Ez a bizottsági szolgálati munkadokumentum az energiahatékonysággal és a megújuló energiaforrások felhasználásával foglalkozik az elsődleges akvakultúra-termelés szénlábnyomának csökkentése érdekében. Az uniós tagállamok mellett ez a dokumentum az Egyesült Királyságból és Norvégiából származó gyakorlatokra és eszközökre is támaszkodott, tekintettel az EU-hoz való közelségükre, valamint az akvakultúra-termelésük, -kutatásuk és -innovációjuk fontosságára.

Az uniós akvakultúra-termékek előállítása magas minőségi és fenntarthatósági előírások szerint történik, mivel számos olyan uniós jogszabály van érvényben, amelyek az akvakultúra-termelők által betartandó különböző kérdésekre vonatkoznak (pl. állat-egészségügyi, állatjóléti, élelmiszer-biztonsági, takarmánybiztonsági, állategészségügyi kezelési, vízminőségi, nem őshonos vagy nem honos fajok bevezetésére vonatkozó jogszabályok stb.).

E témában folyamatban van a kutatás. Az uniós finanszírozású „Diversify” projekt például az európai akvakultúra-hús (Argyrosomus regius), a nagy sárgaúszójú tonhal (Seriola dumerilii), a fogassárány (Sander lucioperca), az atlanti laposhal (Hippoglossus hippoglossus), a farkassügér (Polyprion americanus), a szürkemárna (Mugil cephalus) termelési diverzifikációjának fokozása szempontjából legfontosabb fajként azonosította. Más uniós finanszírozású projektek a fajok, köztük az alacsony trofikus fajok további diverzifikációjának lehetőségét is vizsgálják (lásd: AquaVitae (https://aquavitaeproject.eu/). A diverzifikációt a vízi élelmiszeripari termékek piaci keresletének és nemzetközi kereskedelmének elismerésével kell megvalósítani.

Az algák nagy potenciállal rendelkeznek, de az európai termelés jelenleg még mindig alacsony. A Bizottság 2022-ben elfogadta „Az erős és fenntartható uniós algaágazat felé” című közleményt, az úgynevezett uniós algakezdeményezést(https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/en/ip_22_6899), amelynek célja az algákban rejlő lehetőségek kiaknázása az Európai Unióban. A közlemény 23 intézkedést javasol annak érdekében, hogy lehetőségeket teremtsen az ipar számára ahhoz, hogy olyan szilárd, fenntartható és regeneratív ágazattá váljon, amely képes kielégíteni a növekvő uniós keresletet. Az algák európai érdekelt feleinek platformja, az EU4Algae (https://maritime-forum.ec.europa.eu/en/frontpage/1727) célja, hogy felgyorsítsa az európai algaágazat fejlődését, és népszerűsítse az algákat táplálkozási és egyéb felhasználási célokra az uniós fogyasztók és vállalkozások körében.

Az akvakultúra-termékek a vízi élelmiszerek (akvakultúra és halászat) fogyasztásának 27%-át teszik ki az EU-ban. Az uniós akvakultúra-termékek a víziélelmiszer-ágazatban (nyersanyag-kitermelés és akvakultúra) előállított termékek 26%-át teszik ki. Az EU-ban felhasznált, az uniós akvakultúrából származó akvakultúra-termékek aránya 37,5% (ellátási mérleg, EUMOFA 2022, https://www.eumofa.eu/supply-balance).

Az uniós szintű teljes ökológiai akvakultúra-termelés a becslések szerint 2020-ban 74,032 tonna volt, ami a teljes uniós akvakultúra-termelés 6,4%-át teszi ki (ökológiai akvakultúra az EU-ban, (EUMOFA 2022, https://www.eumofa.eu/documents/20178/432372/Organic+aquaculture+in+the…).

Az EU 27 tagállamában a legfontosabb országok Spanyolország, Franciaország, Görögország, Olaszország és Lengyelország, ahol az akvakultúra-termelés 70%-a található.

Az európai termeléshez leginkább hozzájáruló országok (EGT39) Norvégia (a teljes európai termelés mintegy 46%-a), ezt követi Spanyolország, Törökország, az Egyesült Királyság, Franciaország, Olaszország és Görögország. Ez a hét ország adja az európai akvakultúra-termelés 90%-át. (FAO 2022).

Az akvakultúra világszintű növekedéséhez képest az uniós termelés szinte stagnált.

A halakkultúra növekedési üteme az EU-27-ben 2000 óta rendkívül alacsony, évi 1,1%-kal (éves átlagos növekedés), a puhatestű fajoké pedig 2,8%-kal nőtt. Ha Norvégiát és Törökországot is figyelembe vesszük, a teljes összeg 4%-ra emelkedik. Globális szinten a halakkultúra éves átlagos növekedése 4,3%. (FAO, 2022, https://www.fao.org/fishery/en/topic/166235).

A precíziós akvakultúra technológiailag kifinomult megközelítés az akvakultúra-ágazatban, amelynek célja, hogy fejlett eszközöket és módszereket építsen be a létesítményekben mind a biotikus, mind az abiotikus változók nyomon követésének autonómiája érdekében, elősegítve a gazdaság hatékonyabb irányítását. A cél az állatjóléti előírások szigorítása, a környezeti hatások enyhítése és az akvakultúra-létesítmények gazdasági életképességének javítása. A precíziós akvakultúra célja, hogy lehetővé tegye a termelők számára a létesítményeik szerves részét képező biológiai folyamatok hatékonyabb nyomon követését és dokumentálását, és amelyet az élvonalbeli érzékelők technológiáinak, a statisztikai elemzési módszereknek és a kifinomult mesterséges intelligencián (MI) alapuló technológiák integrálása jellemez.