Background information

A tenyésztett fajok típusa
Szivárványos pisztráng (Oncorhynchus mykiss), barna pisztráng (salmotrutta fario), tengeri pisztráng (salmotrutta trutta), brojlercsirke (Salvelinus fontinalis), artic char (S.alpinus), (S.alpinus x S. fontinalis), kék kagyló (Mytilus spp.), Európai angolna (Anguilla anguilla), fogassár (Sander lucioperca), atlanti-óceáni lazac (salmosalar), királyhal (Seriola lalandi),sárgafarkú sárgaúszójú (S.dumerili), surgeon fajok (Acipenseridae), napsütéses bass (Morone saxatilis x M. chrysops), sügér (Perca fluviatilis), cukorkelp (Saccharina latissima).
Forrás: 2021, dán statisztika, Élelmiszerügyi, Mezőgazdasági és Halászati Minisztérium
A termelési módszer típusa
Az Eurostat szerint 2021-ben a dán termelés mintegy 48%-át édesvízben, a többit pedig tengervizekben állították elő. A következő fő előállítási módszereket alkalmazták:
Az ágazat mérete (termelés és fogyasztás)
Forrás: 2023, EUMOFA
Tendenciák (múltbeli és jövőbeli)
- Az akvakultúra-termelés fenntartható növekedésének folytatása.
- A visszaforgatásos akvakultúra-rendszer növelése.
- Az alacsony trofikus akvakultúra-termelés növelése (pl. kagylók és algák).
- Az ökológiai akvakultúra-termelés megerősítése.
- A vízi környezetbe jutó tápanyag- és szervesanyag-kibocsátás csökkentése a termelt hal mennyiségéhez viszonyítva. Az ágazat környezetvédelmi és erőforrás-hatékonyságának javulását többek között a környezetvédelmi technológiák – többek között a víztisztítási technológia – és a takarmányoptimalizálás fejlődése vezérelte.
- Az akvakultúra éghajlati hatásának csökkentése.
- Továbbra is szükség van fejlesztésre és innovációra olyan területeken, mint a halbetegségek megelőzése és kezelése, a hatékony vakcinák, az ökológiai termelés, a körforgásos gazdaságok (pl. haltrágya), valamint a gazdasági elemzések (foglalkoztatás, jövedelmezőség, gazdálkodási modellek stb.).
Forrás: MNSPA
Az akvakultúra hatása az ország gazdaságára, élelmiszerpiacára és munkaerőpiacára
- Az akvakultúra hosszú múltra visszatekintő hagyománya. Különösen a pisztrángtenyésztésben, ahol Dánia az EU legnagyobb termelői közé tartozik.
- Az akvakultúra-tenyésztők mindent termelnek, a haltojástól a kagylókig és a tengeri moszatig. Emellett jelentős feldolgozóipari ágazat is van, többek között a szárazföldi haltenyésztő létesítményekben a haltáp és a víztisztítási technológia előállítása.
- Az elsődleges termelés mellett a dán akvakultúra-ágazat olyan vállalatokból áll, amelyek világszerte haltakarmányt, technológiát és berendezéseket állítanak elő az akvakultúra-ágazat számára. Az ágazat becslése szerint a technológia és a berendezések exportértéke 2021-ben elérte az évi 5–6 milliárd DKK-t.
Forrás: MNSPA
Kihívások és lehetőségek
- A korszerű, csúcstechnológiai létesítmények és a technológiai ipar szakképzett munkaerő-hiánya, valamint a személyzet és a vezetők képzési lehetőségeinek hiánya.
- Eddig csak korlátozott figyelmet fordítottak az állatjólétre és a különböző típusú mezőgazdasági létesítményekben a halak virágzását elősegítő intézkedésekre.
- Jelenleg kihívást jelent az ágazat üvegházhatásúgáz-kibocsátására vonatkozó adatok összeállítása, ami megnehezíti a kibocsátások számszerűsítését.
- Az ökológiai termelésre vonatkozó uniós szabályok, amelyek súlyosan korlátozzák a környezetvédelmi technológiák használatát. Az ökológiai termelésre vonatkozó uniós szabályok korlátozzák a víz visszaforgatását és a rendszerben megengedett lezárási szinteket.
- Magasabb termelési költségek és az ökológiai akvakultúrára való átállás költségei.
- Javítani kell az ökológiai akvakultúrával kapcsolatos fogyasztói ismereteket is, főként a termelés viszonylag alacsony szintje miatt.
- Az ágazat egyik fő erőssége, hogy a termelés magas szintű készségek és ismeretek birtokában történik, ami hozzájárul a magas minőség és az élelmiszer-biztonság biztosításához.
- Egy másik erősség az uniós piac földrajzi közelsége, amelyet az ágazat jó logisztikai rendszerével teljes mértékben kihasználhat.
- A dán akvakultúra-ágazat vezető szerepet tölt be a visszaforgatási technológiák fejlesztésében és előállításában. Dánia jelenlegi pozíciója a víztisztítási és -visszavezetési technológiát alkalmazó modern létesítmények vezetői közé tartozik. Dánia ezt globálisan elismeri.
- A halak (beleértve a tenyésztett halakat), a kagylók és a tengeri moszat iránti növekvő kereslet. Különösen az új technológiák, például a tisztítási technológia és az új termelési módszerek fokozott használata.
- A kereskedelmi célú tengerimoszat-termelés fejlesztése.
- A tengerimoszat-gyártás új piacainak és új felhasználási módjainak bővítése, például gyógyszerek esetében.
- A tenyésztett halak jólétére való fokozott összpontosítás versenyelőnyt jelent az ágazat számára, és hozzájárul ahhoz, hogy a tenyésztett halak vonzóbbá váljanak a fogyasztók számára.
- A tenyésztett halak éghajlati lábnyomhoz viszonyított tanúsítása hozzájárulhat ahhoz, hogy a fogyasztók jobban tisztában legyenek az akvakultúra fenntarthatóságával.
Forrás: MNSPA
Foglalkoztatás és a vállalkozások száma
A 2020. évi legfrissebb adatok szerint a dán akvakultúra-ágazat 244 aktív létesítményből áll, amelyek közül 179 szárazföldön található, míg 19 tengeri gazdaság és 46 kagylótenyésztő létesítmény van.
Forrás: MNSPA
Multi-annual National Strategic Plans for the development of sustainable Aquaculture
Relevant Authorities
Applicable Legislation
- A dán környezetvédelmi törvény
- A nyilvántartásba vett vállalkozások környezetvédelmi jóváhagyásáról szóló jogszabályi rendelet
- A környezeti vizsgálatról szóló törvény
- A környezetvédelmi célkitűzésekről szóló törvény
- A víztervezésről szóló törvény
- A törvényes rendelet
- Rendelet egyes szennyező anyagok vízfolyásokba, tavakba, átmeneti vizekbe, parti vizekbe és tengervizekbe történő kibocsátására vonatkozó követelményekről
- Az élőhelyek jogszabályi rendje
- A nyomonkövetési rendelet
- Az akvakultúra-gazdaságok engedélyezéséről és működéséről, valamint a vízi szervezetek és az azokból származó termékek forgalomba hozataláról szóló rendelet
- A sósvíz-alapú haltenyésztésben alkalmazott takarmánytípusok felhasználásának rendje
- A dán tengeri területrendezési terv
- A tengeri halgazdaságok létesítéséről és működtetéséről szóló rendelet
- A halászati törvény
- A tengervédelmi stratégiáról szóló jogszabály
- Az N. Phasing-In Statutory Order
- Rendelet az édesvízi gátak környezetvédelmi jóváhagyásáról és egyidejű feldolgozásáról
- A tervezésről szóló törvényerejű rendelet
- A szennyvízről szóló jogszabályi rendelet
- A halászati törvény
- Rendelet a vízoszlopban lévő kagylók és osztrigák tenyésztéséről
- A kagylók és osztrigák tenyésztésének rendje
Applicable Procedures
- A tengeri halgazdaságoknak környezetvédelmi engedélyért kell folyamodniuk a Környezetvédelmi Ügynökségnél.
- A tengeri kagylótartó gazdaságoknak a Halászati Hivatalnál kell kérelmezniük az elhelyezési engedélyt.
- Szárazföldi halgazdaságok:
- A szárazföldi haltenyésztőknek környezetvédelmi és elhelyezési engedélyt kell kérniük az illetékes településen
National associations and networks
- Dansk Akvakultur
- Danmarks Naturfredningsforening (Dán Természetvédelmi Társaság)
- Danmarks Sportfiskerforbund
- Foreningen netværk – Økologisk Akvakultur
Relevant Websites
Contact Details
Dánia Élelmezési, Mezőgazdasági és Halászati Minisztériuma
Elisabeth Bækgaard, a dán Élelmezési, Mezőgazdasági és Halászati Minisztérium munkatársa
- Telefonszám: + 45 20 36 07 65