A fogyasztók akvakultúrával kapcsolatos megítélésére gyakorolt hatás: A tenyésztett halak takarmányozásával kapcsolatos mítosz lebontása

Az akvakultúra-termékek világszerte gyakoriak a piacokon. Az akvakultúrával kapcsolatos negatív felfogások minimalizálására irányuló erőfeszítések ellenére azonban továbbra is számos bizalmatlanság vagy mítosz áll fenn, és így a fogyasztók globálisan általában nagyobb értéket képviselnek a vadon élő halak szempontjából, mint a tenyésztett halak. Bebizonyosodott, hogy a tájékoztatás hiánya az egyik legfontosabb oka ennek a preferenciának, mivel a vásárlási döntések érzelmibbek, mint racionálisabbak. E tanulmány célja annak megállapítása volt, hogy az egyik mítoszsal ellentétes, tudományosan alátámasztott információk hozzájárulhatnak-e a tenyésztett termékek jobb megítéléséhez. E célból a tudományos információk összegyűjtéséhez a különböző tudósok, külső szakértők és akvakultúra-szakmák közötti konszenzust használták fel az akvakultúrával kapcsolatos számos kérdésben. Ezt a tájékoztatást 300 spanyol fogyasztónak nyújtották két különböző kommunikációs eszköz segítségével (mindkét eszköz 150 fogyasztó): interaktív internetes dokumentum, valamint egy írott és nyomtatott dokumentum, amely feltárja a fogyasztói megítélés változásában mutatkozó esetleges különbségeket. A fogyasztókat arra kérték, hogy a tudományos információk rendelkezésre bocsátása előtt és után 14 állítással kapcsolatban állapodjanak meg egyetértésük mértékéről. Az egyes nyilatkozatok értékelését összegyűjtő változót átfogó képként számították ki. Az információszolgáltatás előtti és utáni pontszámok közötti lehetséges jelentős különbségeket, valamint az „átfogó megítélést” az egyes kommunikációs eszközök, valamint a kombinált minta esetében külön-külön elemezték. A fogyasztók érzékelése és a szociodemográfiai tényezők, a fogyasztók ismeretei és a halfogyasztási szokások közötti lehetséges kapcsolatot is értékelték. Az eredmények azt mutatják, hogy a fogyasztók a keresés előtt mérsékelten érzékelték az akvakultúrát (a 0–10-es skálán átlagosan 5,6 volt), de az alkalmazott kommunikációs eszköztől függetlenül kismértékben, de jelentősen nőtt. A szociodemográfiai tényezők között az életkor és a nem volt az, amely leginkább befolyásolta a fogyasztók megítélését, mivel idősek azok, akik általában pozitívabb véleményt mutattak az akvakultúrával kapcsolatban. A fogyasztási szokások és az akvakultúrával kapcsolatos ismeretek hatása szintén a két legismertebb tényező volt a felfogás változásában. Fontos megjegyezni, hogy a tengeri eredetű élelmiszerekről általában és a termelési módszerekről, illetve a kizárólag vadon élő halakból készült termékek fogyasztásáról kevesebb ismerettel rendelkező fogyasztók véleménye javult, miután értesültek az információkról. Ezek az eredmények azt mutatják, hogy hasznosak a tudományos és tényeken alapuló kommunikációs kampányok az akvakultúra-gyakorlatok és -termékek társadalmi megítélésének javítása érdekében, függetlenül az ezen információk továbbításához használt eszköztől.