A kéthéjú kagylók akvakultúra-termelésének életciklus-értékelése – a módszertani tendenciák kritikai áttekintése

Cél: A mészhéjú állatok termelésének növekedése környezetvédelmi aggályokat vetett fel, azaz a tápanyagok dúsítását és újraelosztását, valamint az energiafogyasztást. A mészhéjú állatok termelésének bővüléséből eredő környezeti terhek felmérésére az életciklus-értékelési (LCA) módszertan alkalmazásával került sor. Bár az akvakultúra-rendszerekben széles körben alkalmazzák és felülvizsgálták az életciklus-értékeléseket, a mészhéjú állatok tenyésztését továbbra sem tanulmányozzák. E felülvizsgálat célja a módszertani tendenciák azonosítása, a hiányosságok és korlátok kiemelése, valamint iránymutatás nyújtása a jövőbeli tanulmányokhoz.
Módszerek: A 2021-ig közzétett tudományos tanulmányok esetében szisztematikus szakirodalmi áttekintést alkalmaztak. Összesen 13 dokumentumot rövidítettek le absztrakt és teljes szövegátvilágítással. Az életciklus-értékelés hat különböző aspektusában (funkcionális egység, rendszerhatárok, adat- és adatminőség, elosztás, hatásvizsgálati módszerek, értelmezési módszerek) tovább elemezték a felvételi kritériumoknak megfelelő szakirodalmat. Az egyes felülvizsgált szempontokra vonatkozóan megbeszélések és iránymutatások állnak rendelkezésre.
Eredmények és megbeszélések: A mészhéjú állatokra vonatkozó életciklus-értékelések jelentősen eltérnek más akvakultúrás vizsgálatoktól, főként azért, mert a mészhéjú állatokkal elkerülhető a halliszt előállításából eredő hatások elosztása. Társtermékek vannak jelen a mészhéjú állatok feldolgozása során, pl. konzervtermékekben. Ezenkívül a mészhéjú állatokra vonatkozó tanulmányok nem veszik figyelembe a tápanyagoknak az ökoszisztémákból való eltávolításából és a mészhéjú állatok hulladékának (héjak és szerves maradványok) hasznosításából származó pozitív jóváírásokat. Az Európán kívüli országokra és a kagylóktól eltérő fajokra vonatkozóan kevés információ áll rendelkezésre. A tanulmányok céljainak és hatókörének eltérései ellenére módszertani tendenciákat találtak. A tanulmányokban nem szerepeltek a mészhéjú állatok tenyésztési területtel kapcsolatos helyi hatásai és a biológiai sokféleségre gyakorolt hatások. 
Következtetések és ajánlások: Az átláthatóság javítása és az eredmények reprodukálásának lehetővé tétele érdekében erőfeszítéseket kell tenni a tanulmányokon belül az új háttérrendszerhez kapcsolódó adatok szolgáltatására. A termesztési terület természetes állapotára vonatkozó információkat meg kell adni, mivel a mészhéjú állatok tenyésztése főként nem emberi eredetű körülményektől függ. A biológiai sokféleség értékelési módszereinek alkalmazását – korlátaik ellenére – ösztönözni kell.