Az antimikrobiális szerek állatokon történő alkalmazására vonatkozó uniós megközelítést elsősorban az állatgyógyászati készítményekről szóló, 2018. december 11-i (EU) 2019/6 európai parlamenti és tanácsi rendeletben, valamint az állatgyógyászati készítmények gyógyszeres takarmányokon keresztül történő alkalmazása tekintetében a 2018. december 11-i (EU) 2019/4 európai parlamenti és tanácsi rendeletben foglalt szigorú szabályozási intézkedések határozzák meg. Az uniós szabályozási keret tiltja az antibiotikumoknak a növekedés előmozdítására vagy a hozam növelésére való felhasználását. Valamennyi antimikrobiális szer használata állatorvosi rendelvényhez kötött klinikai vizsgálatot vagy bármely más, állatorvos által végzett megfelelő értékelést követően. Bizonyos antimikrobiális szerek nem alkalmazhatók állatoknál, mivel bizonyos humán fertőzések kezelésére vannak fenntartva. Az antibiotikumok megelőző használata csak egy adott állat esetében megengedett, kivételes esetekben és jól meghatározott körülmények között. Emellett uniós szinten farmakovigilanciai rendszert hoznak létre, amely magában foglalja a tagállamok, a Bizottság, az Európai Gyógyszerügynökség és a forgalombahozatali engedélyek jogosultjai közötti együttműködést az engedélyezett állatgyógyászati készítmények biztonságosságával és hatásosságával kapcsolatos feladatok elvégzése érdekében.
Az élelmiszer-termelő állatoknak – köztük az élelmiszer-termelő víziállatoknak – szánt antimikrobiális állatgyógyászati készítmények uniós értékesítését 2022-ig önkéntes alapon nyomon követték. 2023-tól az értékesítés nyomon követése egy új, jogilag kötelező rendszer keretében történik. Ezek az adatok a haszonállatoknak szánt és az akvakultúrában használt antimikrobiális szerek teljes uniós értékesítésének 2030-ig 2018-hoz képest 50%-kal történő csökkentésére irányuló ambiciózus cél felé tett előrehaladás nyomon követésére szolgálnak (https://eur-lex.europa.eu/resource.html?uri=cellar:ea0f9f73-9ab2-11ea-9…). 2026-tól a tagállamoknak adatokat kell gyűjteniük az antimikrobiális szerek uszonyos halakban való alkalmazásáról kategóriánként (atlanti lazac, szivárványos pisztráng, aranydurbincs, farkassügér, közönséges ponty). Ezeknek az antimikrobiális szerek használatára vonatkozó adatoknak kell alapul szolgálniuk az antimikrobiális rezisztencia elleni célzott intézkedések meghatározásához.
A „Stratégiai iránymutatás a fenntarthatóbb és versenyképesebb uniós akvakultúrához a 2021 és 2030 közötti időszakra” című dokumentum hangsúlyozza, hogy a fokozott állattenyésztési gyakorlatok révén csökkenteni kell az antibiotikumoktól való függőséget. Ezek a gyakorlatok, amelyek célja az állatjólét és a betegségmegelőzés előmozdítása, döntő fontosságúak az antibiotikum-használattal kapcsolatos kockázatok csökkentése és az antibiotikumok helytelen használatának megszüntetése szempontjából, ugyanakkor igazodnak mind a környezetvédelmi, mind a közegészségügyi célkitűzésekhez.
2022 júliusában a Bizottság és a tagállamok az antimikrobiális rezisztenciát a három legfontosabb egészségügyi veszély egyikeként azonosították. Átfogó jelentést tettek közzé a tagállamok egységes egészségügyi megközelítés szerinti nemzeti cselekvési terveiről az antimikrobiális rezisztencia leküzdése érdekében (https://health.ec.europa.eu/publications/overview-report-member-states-…) (Egy az egészség, ami azt jelenti, hogy magában foglalja az emberi egészséget, az állati egészséget, a növényegészségügyet és a környezetet, és olyan sokrétű, határokon át terjedő egészségügyi veszély, amelyet egy ágazat önállóan vagy az egyes országok egyedül nem tudnak kezelni).
Az Európai Bizottság 2023. április 26-án elfogadta az antimikrobiális rezisztencia elleni küzdelemre irányuló uniós intézkedéseknek az „Egy az egészség” koncepció keretében történő fokozásáról szóló tanácsi ajánlásra irányuló javaslatot, amelyben arra ösztönzi a tagállamokat, hogy hozzanak intézkedéseket az élelmiszer-termelő állatok, például a tenyésztett halak egészségének és jólétének javítása érdekében, hogy csökkentsék a fertőző betegségek előfordulását és terjedését a mezőgazdaságban, és ezt követően csökkentsék az antimikrobiális szerek használatának szükségességét. A Tanács pedig 2023. június 13-án elfogadta az antimikrobiális rezisztencia elleni küzdelemre irányuló uniós intézkedéseknek az „Egy az egészség” koncepció keretében történő fokozásáról szóló ajánlást (https://health.ec.europa.eu/publications/council-recommendation-steppin…). Az ajánlások célja az antimikrobiális szerek körültekintő alkalmazásának előmozdítása azáltal, hogy konkrét célokat határoznak meg az antimikrobiális rezisztenciára és az antimikrobiális szerek emberi egészségre való felhasználására vonatkozóan. Emellett arra ösztönzik a tagállamokat, hogy hozzanak intézkedéseket az élelmiszer-termelő állatok, például a tenyésztett halak egészségének és jólétének javítása érdekében, hogy csökkentsék a fertőző betegségek előfordulását és terjedését a mezőgazdaságban, és ezt követően csökkentsék az antimikrobiális szerek használatának szükségességét.
Amint azt az antimikrobiális rezisztencia elleni küzdelemre irányuló uniós fellépéseknek az „Egy az egészség” koncepció keretében történő fokozásáról szóló ajánlás 8. és 9. szakasza említi, az akvakultúrában az antibiotikumoktól való függőség csökkentésére irányuló stratégiák a következők: a fertőző betegségek elleni megelőző és járványvédelmi intézkedések elfogadása; biológiai védelmi intézkedések elfogadása a halgazdaságokban, ami a fertőző állatbetegségekről és egyes állategészségügyi jogi aktusok módosításáról és hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. március 9-i (EU) 2016/429 európai parlamenti és tanácsi rendelet (állategészségügyi rendelet) 10. cikke értelmében a felelős személyek kötelezettsége; a tenyésztési technikák ösztönzése az akvakultúrában a betegségekkel szemben rezisztens törzsek kifejlesztése érdekében; a vakcinázás és a bizonyos betegségek megelőzését elősegítő alternatívák alkalmazásának előmozdítása (a vakcinák célzott immunitást biztosítanak meghatározott kórokozókkal szemben; ugyanakkor olyan kihívásokkal is járnak, mint például a fajspecifikus korlátozások); v. az innovatív takarmány-adalékanyagok fejlesztésének és használatának előmozdítása, beleértve a takarmány-adalékanyagokat is, az állatok fiziológiai állapotának javítása érdekében, mint például a rovaralapú takarmányok (ezek a takarmányok fehérje-, kitin- és bioaktív vegyületekben (pl. laurinsavban) gazdagok, amelyek növelhetik a bél mikrobiota sokféleségét, javíthatják a betegségekkel szembeni ellenálló képességet és csökkenthetik a halliszttől való függőséget), probiotikumok (Probiotikumok, például a bacillus és a lactobacillus fokozza az immunitást, a növekedést és a stressztűrést, miközben elnyomja a kórokozókat, a prebiotikumokat (prebiotikumok, pl. fruktooligoszacharidok (FOS) és a mannanoligoszacharidok (MOS) szelektíven ösztönzik a hasznos bélbaktériumokat, javítva a tápanyagfelszívódást és az immunreakciókat) és szimbiotikát (amely ötvözi a probiotikumokat és a prebiotikumokat, szinergikusan fokozza a betegségekkel szembeni ellenálló képességet, a bélmorfológiát és a mikrobiomegyensúlyt); folyamatos képzés biztosítása a halgazdaság valamennyi tagja számára a fertőzések megelőzésével és leküzdésével, valamint a biológiai védelemmel kapcsolatos ismeretek tekintetében (az (EU) 2016/429 rendelet 11. cikkével összhangban is); a megfelelő iszapkezelés biztosítása a betegségek és más kórokozók megelőzése érdekében.
Ezek az alternatív stratégiák összhangban vannak a FAO/WHO iránymutatásaival, előmozdítva a környezetbarát akvakultúra-gyakorlatokat, amelyek javítják a halak egészségét, minimalizálják a hulladék mennyiségét és csökkentik az ökológiai károkat.
Az uniós szabályozási keret megerősítése érdekében a tagállamok többéves nemzeti akvakultúra-stratégiai terveket hajtanak végre, amelyek magukban foglalják az antimikrobiális rezisztencia csökkentésére vonatkozó célokat, amelyeket gyakran az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alap (ETHAA) finanszíroz. E tervek célja a biológiai biztonság fokozása, az oltási programok előmozdítása és az alternatív terápiákba történő beruházások előmozdítása.
Az EU emellett finanszírozást biztosít az antimikrobiális rezisztenciával kapcsolatos projektekhez az akvakultúra-ágazatban (Európai horizont és ETHAA). Például a Cure4Aquaing az antibiotikumok bioalapú alternatíváinak fejlesztésére összpontosít, valamint a NeoGiANT, amely a mezőgazdasági melléktermékeket természetes antimikrobiális készítményekké hasznosítja.