A Svédország keleti partján található kagylógazdaság üzleti helyzetének elemzése

A kelet-svédországi partvidéken jelenleg nem létezik kereskedelmi alapon kagylótenyésztés. A fő akadály nem biológiai, hanem az 1–3 cm-es méretű kagylók nyereséges piacának hiánya. A kagyló mérete határozza meg a kagylók lehetséges felhasználását – a kis méretű kagylók nem versenyezhetnek az Európában vagy a világ más részein termesztett, emberi fogyasztásra szánt kagylókkal, de más lehetőségek is vannak értékes termékek kifejlesztésére. Emellett a balti-tengeri kagylótenyésztés az egyik lehetséges megoldás az eutrofizáció csökkentésére. Ennek a dokumentumnak az a
célja, hogy a balti-tengeri kagylótenyésztők számára hasznos tájékoztatást nyújtson az üzleti tevékenységük fejlesztéséhez szükséges értékesítési szempontokról. Egy másik célcsoport a part menti települések és régiók, amelyek érdeklődnek a Balti-tenger part menti vizeiből származó tápanyagok begyűjtésének költségei és lehetőségei iránt. A kelet-svédországi régióban a Baltic Blue Growth projekt St. Anna kagylógazdaságának beruházási költségein, irányítási költségein és termelési kapacitásán alapuló üzleti helyzetelemzéseket mutatunk be. Esettanulmányunkban a piac meghatározása a következő: i. környezetvédelmi alap felhasználásával történő tápanyagfelvétel és ii. állati takarmányozásra szánt kagylók.
Ez a dokumentum a mai helyzetre összpontosít. A jövőbeli felhasználás érdekében a javasolt marketingstratégiát felül kell vizsgálni és hozzá kell igazítani a jövőbeli piaci helyzethez.