Background information
A tenyésztett fajok típusa
A 2021-ben tenyésztett fajok 5 legnagyobb típusa (termelési érték szerint): Szivárványos pisztráng (Oncorhynchus mykiss), közönséges ponty (Cyprinus carpio), Char (salvenilus spp.), sturgeon (Acipenser spp.), lazac (Salmo salar).
Forrás: 2022, NIFRI – Olsztyn Nemzeti Belvízi Halászati Kutatóintézete
A termelési módszer típusa
Lengyelországban az akvakultúra-tevékenység az édesvízi gazdálkodásra korlátozódik. 2021-ben a következő fő termelési módszereket alkalmazták:
Az ágazat mérete (termelés és fogyasztás)
Termelés
39.610 Tn; 123.542 ezer EUR (2022, NIFRI)
Halászati és akvakultúra-termékek fogyasztása
14,26 kg/fő (2021)
A fogyasztás változása
7% (2023, EUMOFA)
Forrás: 2022, NIFRI; 2023, EUMOFA
Az akvakultúra hatása az ország gazdaságára, élelmiszerpiacára és munkaerőpiacára
- A lengyel akvakultúra-ágazat hosszú múltra tekint vissza, az első tevékenység a 12. századra nyúlik vissza (Forrás: Eurofish). A 2016 és 2020 közötti öt évben a termelés minden évben nőtt, és az akvakultúra-ágazat átlagos éves növekedése 5,6%-os volt. 2021-ben azonban a termelés a 2019. évi szintre csökkent. A mennyiséget tekintve a legnagyobb kategória a pisztrángtermelés, amely évente az ország teljes akvakultúra-termelésének közel felét adja, és a szivárványos pisztráng dominál. A ponty, főként a közönséges ponty a második legnagyobb csoport. A pontyhoz képest a szivárványos pisztráng tenyésztése meglehetősen új ágazat, amely a XX. században fejlődött, és a termelés az 1990-es évek végén jelentős kereskedelmi mennyiséget kezdett elérni.
- A lengyel fogyasztók egyre inkább tisztában vannak a halak és a tengeri eredetű élelmiszerek fogyasztásával. Nagyobb körültekintéssel és figyelemmel választják a haltermékeket, információkat szereznek a termékekről, és befolyásolják őket a fogyasztást, valamint a halak és a tengeri eredetű élelmiszerek egészségügyi előnyeit népszerűsítő kampányok. A halfogyasztás növekedésének legnépszerűbb oka az egészségtudatosság növelése. Az elmúlt években Lengyelország a sushi bárok és éttermek dinamikus fejlődését figyelte meg, beleértve a jelentős sushi bárláncokat is.
Forrás: 2022, NIFRI, Eurofish
Kihívások és lehetőségek
- Az akvakultúra-termelés növelése a fenntartható foglalkoztatáshoz és a környezetvédelemhez való hozzájárulás érdekében.
- Az akvakultúra-ágazat széttöredezettsége a növekvő versenynyomással (és a feldolgozási és kereskedelmi funkciók átvételére irányuló erőfeszítésekkel) párosulva fokozza a közös kezdeményezések és tevékenységek (horizontális integrációs folyamatok) szerepét a szövetkezeti vagy termelői csoport formájában.
- Az ágazat felkészítése az éghajlatváltozásra olyan ipari tervek kidolgozásával, amelyek figyelembe veszik a hazai akvakultúra-termelés különböző típusainak sajátosságait, valamint az éghajlatváltozásra és a tenyésztett halak jólétével kapcsolatos bevált gyakorlatok kidolgozására és végrehajtására.
- Folyamatos támogatásra van szükség a szárazföldi vizekre, a halak élőhelyeire és körülményeire, a karbantartásra és helyreállításra, valamint az akvakultúrától függő területek területrendezésére vonatkozó ismeretek fejlesztéséhez.
- Az élelmezésbiztonsági követelményeknek való megfeleléssel kapcsolatos közfeladatok hatékony végrehajtásához meg kell erősíteni a szakpolitikák koordinációját és irányítását, valamint növelni kell az akvakultúra-ágazatban a kockázatellenőrzési folyamatok hatékonyságát.
- Az akvakultúra fejlesztésének biztosítania kell a területhez és a vízhez való hozzáférést a vizek akvakultúra-célú felhasználásának engedélyezéséért felelős állami hatóságok és a környezetvédelmi vagy területrendezési jogszabályok végrehajtásáért felelős hatóságok közötti megfelelő együttműködés révén.
- A szabályok egyszerűsítése az adminisztratív terhek minimalizálása érdekében.
- A korlátozott vízkészletek, a romló vízviszonyok, az időbeli vízfelesleg és -hiány, az elégtelen vízgazdálkodás, az alacsony vízmegtartó kapacitás (felszíni tározók és talajok), valamint az akvakultúra (földi bázisok) szerepének alulbecslése a csapadékból és a felszíni lefolyásból származó vízmegtartásban.
- Növekvő járványveszély és nehézségek a termelési bázis járványos jelenségek utáni újjáépítésében.
- A kockázat- és válságmegelőzési megoldások nem kellően széles körűek, és a körforgásos gazdaságra vonatkozó megoldások nem eléggé elterjedtek.
- Nyomon követi és bevezeti a szakmában maradást ösztönző rendszert.
- Olyan jogi környezet kialakítása, amely támogatja az akvakultúra-beruházási folyamatokat és a technológia átadását a gazdaság más ágazataiból az erőforrás-hatékony akvakultúra kiépítése érdekében.
- A hagyományos és környezetbarát gazdálkodási módszerek támogatási vagy kompenzációs rendszere, beleértve a biológiai sokféleség fenntartásához és a meglévő vízügyi kapcsolatok fenntartásához hozzájáruló intézkedéseket és kezeléseket.
- Az őshonos gazdaságokból származó édesvízi halak egészséges élelmiszerként való fogyasztásának és a kézműves termékek fogyasztásának előmozdítása.
- Pozitív kép kialakítása az akvakultúra-termékekről a társadalomban.
- Az adminisztratív eljárások egyszerűsítése.
- Technológiai forradalom az akvakultúrában. Fő területe a termelékeny és környezetbarát, víztakarékos innovációk létrehozása és végrehajtása, a tudomány és a kutatás gyors fejlesztése, a műholdas adatok felhasználása, a genetika (a haltenyésztésben és -helyreállításban) és a gazdasági folyamatok számítógépesítése.
- A környezeti erőforrások (víz, biológiai sokféleség) védelmének jelentősége és társadalmi elvárásai egyre nőnek. Ezek a tendenciák megerősítik az akvakultúra-ágazat – különösen az extenzív akvakultúra – multifunkcionális jellegét, miközben versenyképességét egyre inkább a nem piaci bevételektől teszik függővé.
- Az éghajlatváltozás egyre láthatóbbá válik, ami az erőforrások szűkösségéhez és a biológiai fenntarthatóságot fenyegető veszélyekhez vezet. Lengyelországban új technológiák, például hidroponikus vagy integrált technológiák kifejlesztésére van lehetőség (pl.: Fajták + hidroponikusok).
- Olyan kutatás és innováció, amely hozzájárulhat az akvakultúra-termelés továbbfejlesztéséhez és az akvakultúra-termékek mint fenntartható élelmiszertermékek népszerűsítéséhez.
- Az akvakultúra-termékek iránti nemzeti kereslet növekedése a tengeri halak fogásainak csökkenése miatt.
- A felszíni vizektől független akvakultúra-termelési technológia megléte (fejlett RAS-létesítmények).
- A kutatóközpontok magas innovációs potenciálja a termelési költségek csökkentésére, többek között a marketing, a gazdaság és az üzleti élet területén nyújtott tanácsadási szolgáltatások révén.
- Az energia iránti növekvő kereslet, valamint a megújuló energiaforrások felhasználására és a körforgásos gazdaságra irányuló technológiák fejlesztése.
- A digitális technológiák használatában és a munka automatizálásában rejlő fejlesztési potenciál.
Források: Eurofish & MNSPA
Foglalkoztatás és a vállalkozások száma
2021-ben 1269 vállalkozás és 6403 alkalmazott
Forrás: 2022, NIFRI
Multi-annual National Strategic Plans for the development of sustainable Aquaculture
Relevant Authorities
Applicable Legislation
Applicable Procedures
Vízengedély
Other Relevant Documents
National associations and networks
Relevant Websites
Contact Details
Halpiaci és Halfeldolgozó Osztály – Halászati Főosztály – Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium
Piotr Słowik, Belvízi Halászat
- Telefonszám: + 48 22 623 29 72
Uploads
Summary in English of the "Published National Strategic Plan on Aquaculture" for Poland