Országspecifikus élelmiszer-kultúra- és tudományos ismeretátadási események – befolyásolhatják-e a tengeri eredetű élelmiszerek vásárlási magatartását?

Az akvakultúra-termékek pozitív megítélése elengedhetetlen a termelés fenntarthatóbb és környezetbarátabb megoldások alkalmazásával történő fellendítéséhez. A fogyasztói megítélés és az ebből eredő vásárlási döntések azonban továbbra sem kellően ismertek. A legtöbb európai országban a fogyasztói megítélés meglehetősen negatív, amit tovább erősítenek a tudáshiány és a médiából származó félrevezető információk. Úgy vélik, hogy ez a legnagyobb hatással van a tenyésztett halak jelenlegi alacsony fogyasztási arányára Európa-szerte. Korábbi kutatások szerint a fogyasztók gyakran vonakodnak megváltoztatni a tengeri eredetű élelmiszerek vásárlási magatartását, annak ellenére, hogy szilárd tudományos ismeretekkel rendelkeznek az akvakultúra-termékekről és termelési módjukról. Ebben a tanulmányban azt vizsgáltuk, hogy az országspecifikus körülmények és a tudományos ismeretek szintje milyen mértékben járul hozzá Európa-szerte a fogyasztók vásárlási magatartásához. E célból három országban nyolc különböző tudástranszfer-eseményen (KTE) végeztek interaktív plakátfelméréseket és félig strukturált interjúkat, amelyek 383 résztvevőt céloztak meg. Egy még kihasználatlan módszer alkalmazása – egy interaktív plakátfelmérés – rávilágított arra, hogy új megközelítéseket kell alkalmazni a fogyasztói magatartás kezelésére.
Eredményünk azt mutatja, hogy a tudományos ismeretek bővülése önmagában nem vezet a vásárlási magatartás megváltozásához. A felfogások és a vásárlási szokások nagyon kontextuálisak, és kultúránként eltérőek. Ez rámutat az országspecifikus tengeri élelmiszer-kultúra szorosan összekapcsolódó jellegére, amely az egyéni tudatosság, a tudományos ismeretek és a társadalmi-kulturális környezetek között mozog, amelyek mindegyike egyedi vásárlási döntéseket eredményez. Eredményeink azt sugallják, hogy nagyobb figyelmet kell fordítani egy termék fenntarthatóságára, és az akvakultúra-ágazatban a körforgásos gazdaság megközelítésére való, folyamatban lévő átállás ígéretes út lehet a tengeriélelmiszer-ágazatban a fenntarthatóságon alapuló vásárlási döntések előmozdításához. Megállapításaink azt is megkérdőjelezik, hogy valóban a fenntarthatóbb fogyasztási minták előmozdításának kulcsa-e a közvélemény fenntarthatóbb vásárlási kritériumokkal kapcsolatos felvilágosítása, vagy hogy olyan félrevezető feltételezéseken dolgozunk-e, amelyek helytelen megközelítésekhez vezetnek. Következésképpen úgy tűnik, hogy Európában a fenntartható akvakultúra-termékek társadalmi elfogadottságának fő akadálya az egyértelmű és könnyen hozzáférhető információk hiánya.